Ugrás a fő tartalomra

Válogatáskazetta.

Korosztályom sajátossága volt, hogy válagatáskazettákat készítettünk...csináltuk magunknak, csajoknak szülinapra, osztálybulikra. Ahogy álldogáltam a pinceajtó előtt és néztem a köteg bedobált kazettát átvillant előttem az az idő mikor még használtunk kazettákat...a mai fiatalok jó eséllyel azt sem tudják mi az...fogtam hát és felmarkoltam őket...a kocsiban van még kazettás magnó... jó lesz belehallgatni...

Sötétedés után indultunk el kocsival Jucihoz hogy elhozzak egy doboz gyógyszert...
-De rohadtul utálom ezeket a rádiókat!
-Várj van egy ötletem! Van nálam egy válogatáskazetta!
-Egy mi? -néz rám értetlenkedve
-Hát egy kazetta a kilencvenes évekből! Tudod mi az a kazetta nem?
-Bazd meg hogyne tudnám csak meglepődtem told be had szóljon!
-Jó de előre szólok hogy tizenévesen raktam össze és felelősséget nem vállalok érte!
-Bazdmeg hangosítsd fel ezt de rohadtul szeretem!
-Hú emlékszel mekkora zene volt ez gyerekkorunkban?
-Imádom!
-Rohadt életbe pár perc és hazaérünk!
-Menjünk el Erzsébetre!
-Menjünk! (itt már nagyon röhögtünk)
-Nem hiszem el hogy egy válogatáskazetta miatt kocsikázunk de alig várom mi lesz a következő szám, semmi kedvem hazamenni. -mondja fuldokolva a nevetéstől.

És nem mentünk. Elmerültünk abban milyen volt gyereknek lenni, és nekem egy kis idő után már picit összeszorult a torkom hogy milyen iszonyat jó életem is volt...milyen szerencsés generáció voltunk mi. Tizenhat ha voltam mikor összeraktam azt a kazettát, és most negyven éves fejjel került újra a kezembe...olyan pár órát szerzett nekem amit nehezen tudok szavakba önteni. Keserédes nosztalgia a fuldokló nevetéssel.

persze készültek képek is...




És persze a valogatáskazettát összeraktam youtube-on de csak a mi korosztályunk essen neki mert másra veszélyes lehet! :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.