Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

A talpraállás evangéliuma.

Életem folyamán rengetegszer kerültem padlóra hol anyagi, hol érzelmi szinten de sosem maradtam ott, és amíg élek nem is fogok. Újra és újra talpraállok, és minden ütéstől még ha aljas mélyütés is egyre és egyre erősebb és erősebb leszek. Sokszor csináltam így nagy rutinra tettem szert mint az újra talpraállásban mint a visszaütésben...a talpraállást elmondom nektek hátha akad olyan aki először került padlóra, és úgy érzi örökre ott marad… Nem...nem fogsz ottmaradni, bár az elején valóban úgy tűnik.
Első lépés: Gyászold meg amit meg kell gyászolni! Adj magadnak időt, legyél gyenge, hagyd hogy összedőljön a világ hiszen új alapokra kell helyezned mindent ahhoz pedig semmi szükség romokra! Lesz egy pillanat amikor megjelenik egy csepp világosság…. akár egy régi kedvenc sláger, egy találkozás egy régi baráttal, egy jó hosszú út egy éjszakai sztrádán, vagy egy ölelés is hozza meg de ragadd meg és ne engedd!
Második lépés: Rakj rendet! Nagyon fontos hogy a környezetedben rend és tisztaság legyen..…
Legutóbbi bejegyzések

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Miért pont Panerai?

Miért pont Panerai? Mint a férfiak jó része én is kütyümániás vagyok...na persze nem minden kütyüvel foglalkozom, igazából késekre és órákra vagyok specializálódva. Na jó a kamerákat is szeretem :) Az a generáció vagyok aki még Doxa órát kapott a szülőktől (az én esetemben nagyszülőktől) mint családi kincset. Ez mindig apáról fiúra szállt ebben az időben, és az én esetemben nem Doxa volt, hanem egy Marvin.


Persze ahogy az ember cseperedik változik az ízlése is. Valahogy nekem a svájci órák mindig túl úriasak voltak...mindig egy öltöny ujja alatt foglaltak helyet egy sikeres üzletemberen. Én nem is lehetnék távolabb ettől a képtől és még véletlenül sem akartam soha hasonlítani rá. Csibész vagyok és maradok is az a kilencedik kerületi ( tessen többször elolvasni mert kezdek neheztelni azokra akik lenyolckerületiznek ) nagypofájú verekedős suhanc aki voltam. Így aztán idővel lemondtam a svájciak remekműveiről mert nekem hiányzott belőlük valami. Aztán egy nap megláttam egy kis tengeralatt…