-Jé ti mit csináltok? -kérdezte Bori -Késelünk. -Mi van??? -Nyugi csak fadarabokkal...tanítom hogy kell fogni... -Szívem...talán feltűnt már de ő kislány.... -Tudom...és meglehetősen szép...épp ezért tanítom. Valahogy így kezdődött.... Nem szívlelem az életképtelen embereket. Emlékszem mikor pici voltam nagyapám elvitt az illatos úti lakótelepre...,ott őt mindenki ismerte ott volt fiatal....lent hagyott a játszótéren és felment a haverokhoz....persze gyorsan bajba keveredtem, és kiabáltam neki hogy segítsen...kinézett az ablakon, látta hogy kostólgatnak a helyiket. Lekiabált: -Balassa vagy védd meg magad! és eltűnt az ablakban... Később nagyanyámnak meséltem aki nevetni kezdett. -Ne aggódj kisfiam anyáddal ugyanezt megcsinálta... -Őt is otthagyta? -kérdeztem -Persze! -végta rá nagyanyám....mit gondolsz anyád miért tud úgy verekedni? -Nagyapád tanította! veszélyesebb mint egy férfi..... Később ezt megtapasztaltam....élettársa sokszor jött át hozzánk panaszkodni nagy...