2013. szeptember 4., szerda

A tökéletes kés.

Aki ismer személyesen az tudja hogy szenvedélyes késgyűjtő és rajongó vagyok.
Nem tudnám megmondani pontosan honnan ered ez a dolog, de tény hogy kés nélkül én meztelennek érzem magam. Ráadásul kényszeresen ragaszkodom ahhoz hogy amelyik késemmel nem tudok borotválkozni az nem éles.
Életem folyamán rengeteg késem volt a legkülönfélébb márkáktól az egyedi nekem gyártott darabokig, teljes a paletta....
Sok év után, ki tudom jelenteni, hogy megtaláltam a tökéletes kést.
Persze kérdés hogy mire tökéletes mert mindenre nem lehet jó ugyebár....
A kés elsődleges funkciója a vágás. Az sem árt ha szúrni is lehet vele. És napjainkban megjelent egy újabb igény...legyen a legjobb szerszám. A katona ma a kést kizárólag szerszámnak használja, hisz az ellenség likvidálására jóval kényelmesebb fegyverekkel van felszerelve.
Tehát egy olyan kést kerestem ami mindennek az elvárásnak megfelel. Fejemben kialakult egy szó róla.
TANKHÁMOZÓ.
Tehát egy olyan kés kell ami hihetetlenül stabil, masszív darab, nem túl nehéz, alkalmas önvédelemre, de alkalmasint egy ajtót is le tudok bontani vele. Rengeteg cég kiesett ebben a körben....
Lássuk.
Spyderco: Inkább divatcikknek tekintem....természetesen van spydercom de valahogy nem az a robosszus vas amit elképzeltem magamnak....sok modellnek nem elég stabil a fogása, sorolhatnám...



Kershaw: Habár gyárt jó késeket, inkább egy finomabb vonalat képvisel nem nekem való.

Ugye nem csak nekem hasonló a striderre? :)


Benchmade: jópár benchmade-em volt és nagyon jó késnek tartom benne is volt a körben itt még.



Gerber: Na jó azért van egy szint (bár az applegate modell remek kés de funkcióját tekintve egy gyilok darab)



Sorolhatnám sokáig a késeket de végül három márka maradt.

Extrema ratio.
Benchmade.
És egy harmadik akkor még ismeretlen versenyző Strider néven.

Az extrema ratio a digó bicska amit az olasz speciális alakulatok használnak.
Ha túltesszük magunkat azon, hogy olasz, akkor bizony egy nagyon komoly késsel kerülünk szembe.
A legjobb anyagokból hibátlan percizitással legyártott ragyogó kések. Jópárat kézbevettem kipróbáltam de valahogy mindegyikben volt valami amitől nem volt VAS....nem volt az az érzésem amit talán az ősember érzett mikor kézbevett egy pattintott követ és az ujjai közé szorította.
Nem volt az igazi.




A Benchmade-el voltaképp ugyanez volt a bajom....

A Stridert illetően fogalmam sem volt mire számítsak hisz nem egy populáris darab, sosem volt a kezemben, amerikai gyártmány, tervezője gyártója maga is katona volt, tehát mindenképp érdemesnek tűnt vetni rá egy pillantást.....

Egy Strider sng tanto került a kezembe. Titánium csillogásmentes markolat, a másik fele g10, a penge úgyszintén csillogásmentes s30v porkohászati acél. Egy kézzel könnyedén nyitható.
Amikor a zár a helyérepattan olyan hangja van hogy egy 150 kilós verőember is lép egyet hátra töle. (természetesen kinyitható teljesen zajmentesen is)
A 4mm.-es pengevastagság elég tiszteletetparancsoló kinézetet ad neki.
A VAS!


Ez az én vasam....


Rengetegféleképpen teszteltem de nem tudtam sem megütni sem eldobni úgy hogy becsukódjon!
Nem egy kényeskedős darab, egy két karctól csak jobban fest, esélytelen hogy kicsússzon a kezedböl.
Ennyire egyszerü és tökéletes darab nem volt még a kezemben. Fát hasogattam vele, meg sem érezte...konzervet nyitottam vele, de a porkohászati acélt nemigen aggasztotta....
Vízszintes bőr formatokban észrevehetetlen, nem virít ott a zsebeden a csipesz, (a formatok nem jár hozzá de érdemes beszerezni!)
Ennyi....nekem a Strider a VAS.
















Nincsenek megjegyzések: