Ugrás a fő tartalomra

Emma képzése.



-Jé ti mit csináltok? -kérdezte Bori
-Késelünk.
-Mi van???
-Nyugi csak fadarabokkal...tanítom hogy kell fogni...
-Szívem...talán feltűnt már de ő kislány....
-Tudom...és meglehetősen szép...épp ezért tanítom.

Valahogy így kezdődött....
Nem szívlelem az életképtelen embereket.
Emlékszem mikor pici voltam nagyapám elvitt az illatos úti lakótelepre...,ott őt mindenki ismerte ott volt fiatal....lent hagyott a játszótéren és felment a haverokhoz....persze gyorsan bajba keveredtem, és kiabáltam neki hogy segítsen...kinézett az ablakon, látta hogy kostólgatnak a helyiket.
Lekiabált: -Balassa vagy védd meg magad! és eltűnt az ablakban...
Később nagyanyámnak meséltem aki nevetni kezdett.
-Ne aggódj kisfiam anyáddal ugyanezt megcsinálta...
-Őt is otthagyta? -kérdeztem
-Persze! -végta rá nagyanyám....mit gondolsz anyád miért tud úgy verekedni?
-Nagyapád tanította! veszélyesebb mint egy férfi.....
Később ezt megtapasztaltam....élettársa sokszor jött át hozzánk panaszkodni nagyapámnak hogy csináljon valamit anyámmal mert megint megverte....
A félreértések elkerülése végett nem szeretném ha Emma bármiben hasonlítana anyámhoz....de hogy megtanítom verekedni és egyéb dolgokra amire szüksége lehet az hétszentség.
Bori kicsit kétkedve fogadta hiszen ő maga sem egy verekedős fajta bár egyszer iskolában egy nagyobb fiút úgy megrugdosott hogy évekig azt hallgatta....
Én azt a nézetet vallom hogy ha tudsz valamit használni legyen az lőfegyver,kés,bot,bármi és sosem lesz rá szükséged az még mindig jobb mintha kellene, de azt sem tudod hogyan kell használni.
Nem véletlenül vittem el Borit lőtérre, ismertettem meg a fegyverekkel, tanult meg lőni íjjal, és lőfegyverekkel is.
Késelni, verekedni sosem tanítottam Borit mert lefagy...így nem lett volna sok eredménye a dolognak.
Emma viszont nagyon higgadt, logikus gondolkodású így őt megtaníthatom mindenre amire engem a nagyapám.
Járunk a tengerpatra ahol "dobálhtja" a papát, (ő megcsavarja a kezemet én meg vetődök jobbra balra) amit rettenetesen élvez :)
Én azt hiszem hogy egy nőnek főleg ha szép meg kell tudnia védeni magát valamilyen szinten az ő esetében folyamatosan figyelnem kellene ha nem bíznék abban hogy meg tudja védeni magát így sokkal ésszerűbb megtanítani mint aggódni egy életen át.
Nálunk Balassáknál ez valahogy családi tradició :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.