Ugrás a fő tartalomra

És te mikor pihensz?



Szokták kérdezni tőlem is ezt "te mikor pihensz?" és én istenemre mondom jót szoktam kacagni rajta...én kb 6 éve nem pihenek olyan értelemben hogy elmennék nyaralni vagy kikapcsolódni. Az igazság az hogy én munkamániás vagyok. Mindig dolgozom, ráadásul nekem nehéz megfelelő helyet mondani pihenésre mert az emberek jórészének az tengerpartos punnyadós ami mind rendben is van de könyörgöm én tengerparton lakom egy üdülőfaluban.
Nekem ennél sokkalta nyugodtabb hely kell.
Olyan hely ahol ha szeretném megáll az idő és én nem vagyok fotóművész csak Laci.
Nincs a közlemben kamera, és teljesen ki tudok kapcsolni...
Sokszor lelkileg megterhelő projekteken dolgozom, (na jó szinte mindig) így képzelhetitek mennyire jól esett, hogy megkerestek a Hercegasszony birtokról hogy pihenjem náluk ki magamat ha úgy érzem jól esne egy kis béke, egy kis kizökkentő nyugalom az életemből. Nem mondom hogy megérdemlem ezt a gesztust amit kaptam tőlük, de mivel voltam a helyen és megtapasztaltam a milyenségét annak a békének (na jó ettem a séf Csécsei László, és Orcsik Edit remekműveiből is és igaz ami igaz a céklalekvárrral meg azzal a vajpuhára párolt borjúhússal megvett kilóra) persze hogy örömmel elfogadom.
Nem gondoltam hogy gyarapodni fog a szponzorok száma, de őszintén szólva nagyon örülök neki mert mintha a jószerencse küldte volna őket. Jót fog tenni időnként egy kis pihenés, főképp olyan szobákban ahol ismerős képekkel találkozom a falakon :)
Egy szó mint száz nagyon köszönöm a Hercegasszony Birtoknak ezt a gesztust és lehetőséget, élni fogok vele :) Laci készülj mert tovább foglak "csesztetni"! :D



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.