Ugrás a fő tartalomra

Balassa Workshop 2016. Milyen volt belülről.

Azt hiszem abban kiegyezhetünk, hogy a BWS-t lassan hívhatnánk Takács workshopnak, mert Taki bácsi gyakorlatilag idén levezényelte az egészet egyedül...nem hiszem, hogy nélküle létrejött volna az egész ilyen formában....
Az ArtBázis volt idén a másik támaszunk, és azt hiszem ha Balázs néz fentről, akkor jót mosolygott a dolgon, mert közösen valami nagyszerű dolgot hoztunk létre.
A felvételeket a Credomédiának köszönhetjük, ahogy a linket is az összes előadással!
Az az öt ember aki idén eljött hogy tanítson titeket, letette a voksát valami merőben új és értékes dolog mellett. Rengetegen kerestetek meg utána, és köszöntétek meg, hangoztattátok hogy életetek legjobb workshopja volt. Ezt mindanniyan nagyon köszönjük, így megérte a befektetetett munka.
Sok különleges pillanata volt az idei BWS-nak engedjétek meg nekem hogy kiemeljek párat....
Számomra az egyik legmélyebb élmény Lantos Laci performance előadása alatt volt, mikor Kiss Mariann kérdezte miért nem csinálunk képeket?
Tanácstalanul néztem rá hogy nincs nálam kamera....
Pár perc múlva egy hatalmas táskával jelent meg....
Kérdeztem is tőle nevetve hogy hogyan tud ezzel dolgozni hisz alig bírja el....
Balázs táskája...mondta és lerakta elém.
Zsigerből vágtam rá, hogy nem nyúlok hozzá de aztán mégiscsak kivettem a viseltes Canont.
Mikor kivettem kihullott mellőle egy pici kártya, amin egy ima volt...nem nagyon tudtam mit mondani csak markoltam a gépet és lassan elkezdtem kattogtatni....nagyon fura élmény volt őszintén szólva...
A saját munkámról beszélni nehezebb volt mint gondoltam, zene nélkül nem is ment volna....
Megdöbbentő volt az a segítőkészség amit az artbázis irányából tapasztaltam, meg is állapodtunk hogy a téli csendes heteket itt Spanyolországban együtt csináljuk, és hogy a fotófalun idén részt fogok venni a tanárok közt. Én az gondolom sokat fogunk még együtt dolgozni, mert az értékrendünk egyezik.
Miután lement pár előadás, összeültünk a tanáraitokkal, és arra lyukadtunk ki hogy átléptünk egy határt amikortól ez már nem egy workshop. Letettük egy szabadegyetem alapjait közösen, és jövőre már ilyen formában térünk vissza, több előadóval, olyan tudásanyaggal ami egyedülálló lesz ezen a területen.
Jövő évtől nem lesz teljesen ingyenes a dolog, mivel nem tudjuk így fenntartani.
Az előadások nagyon minimálisan de fizetősek lesznek, ez fedezi majd a kiadásokat amik szóba jönnek egy ilyen komplex rendezvénysorozaton.
Természetesen idén is több irányból támadtak bennünket, de ezt már megszoktuk, és egy cseppet sem zavar minket.
A Spanyol workshopok változtak.
Mostantól max 8 főt fogadok egy hétre, de velük napi 8-10 órát foglalkozom. Nézünk meg közösen filmeket majd megbeszéljük, megismerkedünk művészekkel, természetesen fotózunk is, opcióként lehetőség lesz modellfotózásra Barcelonában, de ami a lényeg az a közös munka, a fejlődés, és hazatérve egy kiállítási lehetőség Budapesten ahogy a mostani Masterclass csoport, az újak is megmutathatják friss képeiket a Spanyol riviéráról, Barcelonáról vagy akár Gironáról....
Ez a melósabb ws program de tervezek nyaralósabbat ami lazább de azért ugyanúgy feljődésorientált természetesen...it több utazgatás, strandolás, esti bulizás szerepel a programok közt.
Az ár megmaradt a tavalyi szinten, tehát 300 euró lesz fejenként ami ha körülnéztek a hazai piacon workshop tekintetében több mint barátságos.
Otthon Júliusban megtaláltok a Más-kép fotótáborban a balaton partján de siessetek mert lassan betelnek a helyek!
Aki jön a fotófaluba az is megtalál, szeretettel várlak ott is titeket beszélgetésre, tanulásra, és egy kis összemosolygásra :)



Végül megköszönöm tanáraitoknak, Baksai Józsefnek, Mucsy Szilvinek, Vékás Magdolnának, Szeklencei Tamásnak, Lantos Lászlónak, és Falcsik Marinak aki beugrott egy rögtönzött de fantasztikus záróbeszédre.
Jövőre ugyanitt folytatjuk a meglévő és új tanárokkal egyetemben.
Tanítunk tovább :)




Az artbázison.

Gyakorlati csapat...


Gyakorlati csapat a Hajógyári szigeten
Ikonikus fotó Magdikával :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.