2016. február 21., vasárnap

Balassa előadás: Az erdő.

Sokat gondolkoztam hogy felhozzam e a témát de mivel sokan érdeklődtetek felőle végül úgy döntöttem beszélhetünk róla.
Sok mindenről beszéltem eddig az előadások alatt csak egy témát kerültem gondosan el.
Azt hogy hogyan dolgozom én.
Az hogy kerültem a témát az meglehetősen egyszerű...egyrészről ez számomra egy rettenetesen intim dolog mivel a fotózás nekem szinte egy meditatív állapot amiben mármár ott sem vagyok...párszor leírtam, hogy az egész olyan mint egy nyitva felejtett ajtó amin bejönnek dolgok és én csak megfigyelem...
Másfelől számomra annyira természetes, hogy ez így történik, hogy nem gondoltam érdekelhet valakit is....
Ez a fotográfiának a legintimebb legemberközelibb része ahol gyakorlatilag kikristályosodik a művészet...ahol születnek, teremtődnek dolgok.
Ez a pont az ahol körbeér a vonal és kör lesz belőle....erről beszélni nagyon nehéz.
A hallgatóság dolga sem sokkal könnyebb mert ilyen információk befogadásához nyitottnak is kell lenni.
Azon hogy nehéz beszélnem róla, és hogy intim dolog azon túl tudok lépni, de még akkor is fennmarad egy kérdés...van befogadó közeg egy ilyen utazáshoz?
Megfogom a kezed és beviszlek a rengetegbe....velem tartasz?



1 megjegyzés:

Annamária Pátkai írta...

Igen, én örömmel veled tartok!