Ugrás a fő tartalomra

8 O X Y G E N




Imádom a matematikát...had magyarázzam el miért nyolc.
A nyolcas szám a fibonacchi számsor hatodik száma...a hatos szám a legkissebb tökéletes szám.
Emellett a nyolcadik elem az oxigén.
Az oxigén ami a növekedés elmaradhatatlan eleme.

Minden összeállt egy pillanat alatt, mintha nem is én raktam volna össze, hanem csak várt volna rám mikor fedezem végre fel.
No de haladjunk mi a fenét akarok én ezzel a nyolcassal....
A sokadik workshop után könnyebben átlátom mi az amin javítanom kellett, és mi az ami a leghasznosabb, amiben a legnagyobb lökést tudom adni.

Szükségszerű lett, hogy leválasszam azokat az embereket akik nem teljesen kezdő szinten vannak, és csak egy lökés hiányzik nekik hogy elérjék azt amiért dolgoznak...sokszor csak egy komplexebb nézőpont hiányzik. Azt a pici plusszt amit a dolgok háttérismerete, szemiotika, kultúrantropológia, pszichológia, ad azt nem pótolhatja semmilyen eszköz, vagy technika, de ezek ismerete az, ami kiemelhet valakit a tömegből.
Ezzel lehet egy fotót, festményt, vagy bármilyen képzőművészeti alkotást úgy finomhangolni, hogy beszédesebb, több legyen, érzéseket gerjesszen.

A másik dolog ami elengedhetetlen az a helyes marketing, tipográfia, és arculat kialakítása...itt a legkissebb hibán elcsúszhat az egész, és rendszerint el is csúszik.

Maximum Nyolc emberrel tudok úgy foglalkozni, hogy minden kérdésre válaszolni tudjak, mindent át tudjunk beszélni.
A cél az, hogy kialakuljon egy egységes arculat, erőteljes marketing, felismerhető és a fotóshoz köthető tipográfia, a képek komlexebb átgondolása és olyan szemiotikai rendszer használata ami nemzetközi szinten kommunikál a befogadóval.

Egy nagyon komplex elméleti képzésen fogtok részt venni, ahol a fotózás csak kikapcsolódás lesz de természetesen szerepel a programok közt.
A jelentkezés ez esetben bemutatkozással, portfolióval történik, mivel csak nyolc embernek van lehetősége részt venni a workshopon ezért szelektálni fogok köztetek. Figyelni fogom a képi világotokat, jelenlegi marketingeteket, befogadóképességeteket. A nyolc ember aki bekerül egy komplett arculattal, marketingtervekkel, témaötletekkel, és olyan tudásanyaggal térhet haza, ami befolyással lehet a teljes képi világára és végső esetben ez is a cél...

2016 Március 14-21 között szervezem meg a workshopot 8 ember számára.
A jelentkezéseket a portfóliókkal bemutatkozásokkal a fotobalassa@gmail.com címre várom.
Akit egyszer véglegesítettem az többet nem kerül ki a csoportból, tehát ha megtelünk új tag felvételére csak akkor van lehetőség, ha valaki lemondja a részvételt.

A jelentkezéseket ezennel megnyitom a Master Class előtt.

A Master class árai megeggyeznek a két előző workshop áraival, tehát 300 euro amiben a szállás illetve az helyszínen való utazgatás benne foglaltatik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…