Ugrás a fő tartalomra

A legnagyobb hiba.



Minap elgondolkodtam rajta, mi is az amit a legrosszabb tulajdonságomnak tekinthetek...
Elsőre apró dolgok bukkantak a felszínre...szeretem a késeket...néha szeretek egy egy jót verekedni...rohadt önfejű vagyok...manipulatív vagyok....
Végül aztán egy dolog maradt fent a listámon.
A bizalom.
Szinte senkiben sem bízom meg...mindent és mindenkit folyamatosan ellenőrzök, vissza vissza lépek és keresem az ellentmondásokat.
Talán egy rossz szocializácó eredménye ez az óvatosság...aki olyan helyen nő fel mint én, annak figyelnie kell minden apró jelzésre, hogy menteni tudja a bőrét ha szükséges...és ez megmarad olyan mélyen hogy már észre sem veszed hogy gyakorlatilag az ellenőrzés folyamatos.
Van olyan ember akiről zsigerből tudom hogy megbízható mégis megszólal néha a kisharang és én már teszem is a dolgom.
Megbízni valakiben számomra leginkább olyan mint valakinek a kezébe tenni az egyetlen sebezhető dolgot amivel rendelkezel.
Nagy bátorság kell hozzá és én közel sem vagyok annyira bátor hogy csak úgy megtegyem ezt.
A saját közegemben (értsd kilencedik vagy nyolcadik kerület) ez egyszerű...amikor valaki letett már valamit az asztalra tehát látod hogy van benne betyárbecsület ott már nincs gond, miatta már nem kell hátrapillantgatnod...mifelénk ez volt ez egyetlen dolog ami úgymond szent volt...aki ismerte ezeket az egyszerű szabályokat és asszerint játszott azt elfogadtad mint megbízható embert és kész...tudtad hogy ezt egyszer lehet eljátszani és akkor a közösség úgyis elintézi a tagot, többet nem lesz csapatjátékos.
Talán ennek a hibás szocializációnak a része az is hogy előbb bízom meg egy csibészben mint egy ügyvédben...politikusokról ne is beszéljünk. A csibésznek ismerem az értékrendjét...köztük nőttem fel, imerem a szabályait, beszélem a nyelvét.
Akárhogy is...ismerek embert akiben meg kellene bíznom és ez a bizalom még sem teljes még...vigasztaljon titeket a tudat, hogy engem ugyanúgy bánt a dolog, csak még nem tudtam átlépni rajta...
Majd egyszer menni fog....
Na jó legyünk őszinték....nem fog....
Persze semmi sincs kizárva ...csak mondjuk matematikailag kicsi rá az esély :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Hazugságok tengere...

Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok...
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból...szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni... Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár...a pofád maximum...
Na jó...kikiabáltam magam...kezdjük az elején...
Figyelj...elárulok egy titkot...nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned...összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt...zokoghatsz, fájha…

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....