Ugrás a fő tartalomra

Hullámverés

Kavicsot dobtam a vízbe.
Vihar kerekedett.

Csak egy közösségnek nem tetszett az, hogy ingyen workshopot szerveztünk Magyarországon...a fotós közösségnek.
Nem felkavartuk az állóvizet....mi felrugtuk a rozsdás penészes lavórt.
Egy közösség alakult belőle...összetartó, egymást segítő, folyamatosan fejlődő közösség...
Sokaknak nem tetszik....engem ez egy percig sem érdekel...szembemegyek bárkivel és folytatom a dolgot.
Jövő tavasszal is lesz ingyenes workshop Magyarországon és a Spanyol workshopokat továbbra is úgy fogom szervezni hogy minél több tag megengedhesse magának.
Ki fogok nevelni egy csapatnyi fotóst aki tud és akar gondolkozni.
Évről évre a legnevesebb előadókat fogom leszervezni nektek, hogy hiteles emberektől tanulhassatok mint a Vékás Magdolna, vagy a Baksai József. Megigérem, hogy el fogom vinni egy workshopra Alessandro Bavarit is és innen Spanyolországból is neves fotósokat.
Ez a workshop otthon bizonyítékul szolgált számomra azzal kapcsolatban, hogy össze lehet hozni egy összetartó közösséget, és szét lehet repeszteni a sznobizmus és a anyagiasság falait.
És ti....ti vagytok az elsők....az elsők akik a jó ügy mellé álltatok...akik vállalták a vihart, és jönnek velem ezen az úton.
Én nem fogok kiállni mellőletek...végig fogunk menni ezen az úton.

A teljesség igénye nélkül csak a szülinapi csapat....



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.