Rengetegen jelentkeztek a workshopra....több mint ötszáz ember és még most is folyamatosan jönnek...én sajnos eljutottam a teljesítőképességem határához, így már nem tudok tudunk új jelentkezőket fogadni..
Sok dolgot tanultam ebből a dologból....azt hogy ha a jóisten elindít valamit akkor mindig előkészít egy ösvényt ami talán nem a legegyszerűbb, nem a legkönnyebb, talán lemondásokkal jár de elvezet a célhoz.
Szeretném azt hinni hogy az emberek nem csak azért jönnek mert ingyenes a dolog hanem mert valóban látnak valamit amit felhasználhatnak fejlődésükre.
Minden követ megmozgattam repülőjegyemet mégis egy őrangyal szerezte meg nekem, hogy hazajussak....gyakorlatilag minden résztvevő neki köszönheti meg, hogy a workshop egyáltalán létrejön....persze a kilétét nem fedhetem föl.
Fura lesz a családom nélkül hazamenni és három hétig külön lenni tőlük...10 év alatt sosem volt ilyen hosszú különtöltött idő így haza szív nélkül megyek mert az ott van ahol a családom.
Néha csak ülök és hosszan bámulok magam elé hogy milyen fura az élet, milyen kuszák az utak amiket bejárunk...valahogy visszavágyom a caminora egy ideje....bár belegondolva ez a hazavezető utam is egyfajta camino.
Azon gondolkozom hogy a jóisten nem tévedett e nagyot velem...egy olyan fotós tartson előadást aki szinte meditatív állapotban dolgozik néha nem is emlékezve hogyan is születtek a képek...hogy nyithatnék ki egy olyan szemet bennetek amit magam is csak megfigyelek de nem írányítok.
Persze meg fogom próbálni...és lesznek akiknek sikerülni fog....hiszem hogy igen.
De ha mást nem is egy akkora csokornyi gyakorlati trükköt tudok mutatni amik elterelhetik a figyelmet a lényegről.....
Bárcsak mindenkinek a lényeget mutathatnám meg.
Bárcsak mindannyiótok mosolyogva mehetne haza.
Sok dolgot tanultam ebből a dologból....azt hogy ha a jóisten elindít valamit akkor mindig előkészít egy ösvényt ami talán nem a legegyszerűbb, nem a legkönnyebb, talán lemondásokkal jár de elvezet a célhoz.
Szeretném azt hinni hogy az emberek nem csak azért jönnek mert ingyenes a dolog hanem mert valóban látnak valamit amit felhasználhatnak fejlődésükre.
Minden követ megmozgattam repülőjegyemet mégis egy őrangyal szerezte meg nekem, hogy hazajussak....gyakorlatilag minden résztvevő neki köszönheti meg, hogy a workshop egyáltalán létrejön....persze a kilétét nem fedhetem föl.
Fura lesz a családom nélkül hazamenni és három hétig külön lenni tőlük...10 év alatt sosem volt ilyen hosszú különtöltött idő így haza szív nélkül megyek mert az ott van ahol a családom.
Néha csak ülök és hosszan bámulok magam elé hogy milyen fura az élet, milyen kuszák az utak amiket bejárunk...valahogy visszavágyom a caminora egy ideje....bár belegondolva ez a hazavezető utam is egyfajta camino.
Azon gondolkozom hogy a jóisten nem tévedett e nagyot velem...egy olyan fotós tartson előadást aki szinte meditatív állapotban dolgozik néha nem is emlékezve hogyan is születtek a képek...hogy nyithatnék ki egy olyan szemet bennetek amit magam is csak megfigyelek de nem írányítok.
Persze meg fogom próbálni...és lesznek akiknek sikerülni fog....hiszem hogy igen.
De ha mást nem is egy akkora csokornyi gyakorlati trükköt tudok mutatni amik elterelhetik a figyelmet a lényegről.....
Bárcsak mindenkinek a lényeget mutathatnám meg.
Bárcsak mindannyiótok mosolyogva mehetne haza.
Megjegyzések
Aki látja és érzi, annak azért, aki nem, annak pedig azért.