Ugrás a fő tartalomra

A vendég.

Mióta rendezgetem a workshop dolgait, azóta töröm a fejem egy vendégelőadón.
Valakin aki lehetőleg képzettebb nálam bizonyos területeken, és akiről tudom, hogy olyan értékes információt tud nektek az asztalra letenni, ami gyökerestül megváltoztathatja a látásmódotokat.
Valaki akitől valóban rengeteget lehet tanulni.
Valaki aki van olyan elmebeteg mint én, hogy mindezt vállalja egy fél almáért!
Talán emlékeztek azt mondtam hogy az előadásért cserébe kérek egy szép almát. Nem akármilyet hanem Pink Lady-t...na de most kettőnk közt szólva a pink lady iszonyat finom!
Az hogy én miért csinálom ingyen az rettentően egyszerű.
Vallásos vagyok, és hiszek dolgokban.
Ha pedig valamire késztetést érzek belülről akkor azt megcsinálom.
Nekem ennyi indok épp elég és valójában nincs is más.
Azért csinálom mert egy másfajta értékrendben hiszek.
Jó...de hol találok még egy ilyen retardált figurát aki megfelel az elvárásaimnak és elvállalja egy fél almáért?
Azért lássuk be még jóllakni is nehéz egy fél almával :)
Amikor egy fotós,tanár,stb viselkedésén látom hogy minden mozdulatát a pénz motiválja azt nem kérdem meg....nem, mert senkitől sem várom el hogy meghazudtolja a természetét és nem is hiszem hogy menne.
Ne értsetek félre semmi bajom azzal ha valaki így csinálja a dolgait, biztos sokkal többet fel tud mutatni mint és.
Amire én meg tudlak tanítani azt csak én tudom. Az az a kicsit megfoghatatlan dolog amitől felismerhetőek a képeim. Ezt át tudom adni.
No de közelítsük meg kiről is beszélünk....nekem egy olyan ember kellett akinek a kisujjában van minden, amit lehet tudni a kompozícióról és a fotográfiáról.
Egyértelmű volt a dolog.
Nekem a Baksai kell.
A Baksait feleségem révén ismertem meg tőle tanult anatómiát az óbudai képzőben.
Lassan barátkoztunk össze a Józsival de elmondhatom hogy az egyik legközelebbi barátom a művészek közül, és tudásom tetemes részét tőle tanultam magam is.
Szóval felhívtam és felajánlottam neki egy fél almát ha elmagyarázza a mai fotósoknak hogy miért KELL ismerni több korszak festészetét, művészetét ahhoz hogy a kompozíciótól a dekompozícióig átlássatok mindent és használni tudjátok a képalkotásban. Mik azok az egyszerű és összetettebb szabályok szabályrendszerek amik a segítségetekre lehetnek, és ha egy modellt úgy akartok beállítani hogy az emberek ne tudjanak szabadulni a fotótól akkor hova kell lapozni a művészettörténet évszázadai között.
Nagyon kevés ember tudja ezt úgy megmutatni és elmondani mint a Baksai....és még kevesebb az aki e mellett a fotográfiához is olyan szinten ért mint a Baksai, és az már biztos hogy nincs még egy olyan legjobb értelemben vett elmebeteg aki ezt megteszi nekem, nektek, egy fél almáért!
Azt akarom hogy ezután a workshop után többek legyetek!
Azt akarom hogy telis tele ötlettel menjetek haza és izzon a kamera a kezetek alatt!
És azt akarom hogy ne legyen több akadály bármit is akarok megmutatni a fénnyel.
Sikerülni fog.
Most már ketten dolgozunk ezért. (Igazából hárman mert van egy főnénink a csoportban)


Ennél elbaszottabb képet nem találtam :) Nem azért nézünk csúnyán mert ilyenek vagyunk hanem mert féltjük a kamerát a Boritól :DDD



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…