Ugrás a fő tartalomra

Balassa Workshop

Idén Áprilisban egy régi tervemet fogom megvalósítani.
Tartok egy négy napos workshopot ahol megpróbálom tudásom nagy részét megosztani mindenkivel.
Olyan dolgokról szeretnék beszélni nektek ami sok fotósworkshopon tabutéma.
Szeretnélek behatóbban megismertetni titeket a művészet és a fotográfia kapcsolatával.
Górcső alá venni mi az amiben egy XV-ik századi festő magasan felülmúlta a mai fotográfusok nagyon nagy részét a kompozíció területén. Miért nem elég ha ismertek minden technikai szabályt?
Miben rejlik az a bizonyos plusz ami kiemel valakit az átlag fotósok köréből?
Hogyan lehet egy téma esszenciáját megfogni függetlenül attól hogy egy Hasselbladdal, vagy egy Prakticával fotózol.
Hogyan kerüld el azt amit minden workshopon a fejedbe vernek és hogyan növessz saját fejet.
Ha mindezeken túl vagyunk akkor érinteni fogunk egy olyan témát ami Magyarországon nem hogy tabunak, de káromlásnak számít a fotósok, és egyéb művészek körében.
Beszélni fogunk arról, hogy hogyan építs Brand-ot, hogyan alakítsd ki a saját neved, hogyan reklámozz egy kiállítást vagy milyen tipográfiai alapszabályok vannak egy poszter vagy prospektus elkészítésénél. Ugyanis ezek ismerete nélkül fel fog kopni az állad mint fotós!
A photoshop használatára is ki fogunk térni mert a digitális fotográfia egyszerűen életképtelen nélküle. Fogok olyan egyszerű de nagyon hasznos trükköket tanítani nektek amikkel találkozhattok fotóim nézegetése közben is.

INGYEN.
Igen ingyen.
Ezen mindenki megütközik és mindenki szinte azonnal valami hátsó kis becsapást keres.
Ki kell hogy ábrándítsak mindenkit, nincs becsapás. Egészen egyszerűen azt látom hogy: "húszezerért beszélgetek veled félórát, harmincért fotózhatsz félmeztelen nőket a stúdiómban, sorolhatnám....aki ilyen "tudásra" vágyik az ne jöjjön el mert csalódást fogok okozni neki.
Egyszerűen meguntam hogy az emberek mindenből pénzt akarnak kisajtolni, mindent pénzzé akarnak tenni. A tudás megosztása nem kereseti lehetőség! Az kötelesség.
Ha valaha megérted a dolgok esszenciáját akkor rájössz arra is hogy nem birtokolhatod azt.
Csak továbbadhatod.

Ezen szellemben várok mindenkit szeretettel Áprilisban (ha megvan a végső dátum azonnal szólok)

facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/895095207180827/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…