Jópáran gondolják ezt rólam Karácsonyi akcióm miatt, miszerint öt euróért elérhetővé tettem a képeimet nyomtatható minőségben nagy felbontásban.
Miért is tettem?
Elmondom.
Sokan tudják akik követik az oldalamat, hogy pár hónapja igen közel kerültem ahhoz, hogy elbúcsúzzam a földi léttől....hajszálon múlt a dolog de a jóisten úgy gondolta van még dolgom ebben a világban.
Maga az elmúlás nem ijesztett annyira mint vártam, mosolyogva gondoltam arra, hogy nagyanyám igazán csinálhatna egy olyan mákosgubát amilyet gyermekkoromban csinált mire odaérek.
Az ajtóból fordított vissza a jóisten és én naponta hálát adok neki azért hogy itt lehetek a családom, barátaim köreiben. Egyer azt nyilatkoztam egy riporter kérdésére, hogy nem vagyok egyéb csak egy nyitva felejtett ajtó amin bejönnek dolgok, és én csak megfigyelem ezt...akkor nem gondoltam volna hogy egyszer ezen az ajtón nem csak képi világomat elősegítő "látomások" fognak bejönni hanem ötletek, cselekvésre buzdító javaslatok is. Magvak amikből lassan a bizonyosság hatalmas fái nőnek.
Bizonyosság ami megérteti velem, hogy nem azért alkotok, hogy görcsösen birtokoljam az alkotásaimat...bármit is alkotok, az abból a tehetségből, látásmódból, őstudatból (hívjuk akárhogy) ered, amit Isten lehelt belém. Én ezt kaptam, míg mások egyéb tulajdonságokat amikkel én nem rendelkezem....akárhogy is, Isten ezt ajándékul adta, és nem kért cserébe semmit, talán csak annyit hogy használjam bölcsen.
Ezért nem akarok pöffeszkedő művésszé válni, aki tíz körömmel markolja alkotásait, és rápillantást is csak akkor enged, ha előtte a pénztárnál hallja a csilingelést.
Évek óta tervezek egy workshopot és valami hiba mindig becsúszott ami miatt nem jött össze...mostanra világos hogy miért nem sikerült eddig....azért mert most jött el az ideje.
Tavasszal haza szeretnék menni, és tartani egy többnapos workshopot, ahol nem csak a fotózás technikai részleteit szeretném átadni, hanem azt a pluszt, ami a dolog lelki, ha úgy tetszik megfoghatatlan oldala....hiszem, hogy ezt a legnehezebb átadni, és fogékonynak kell lenni rá, hogy sikerüljön de meg fogom próbálni, éppen ezért nem lesznek tantermek, unalmas órák, előadások.
Séták lesznek erdőkben, piknik tisztásokon, városi kirándulások, ahova mindenki hozza a kameráját és a befogadóképesség tulajdonságát. Megmutatom mit miért fotózok le, és hogyan érem el, hogy az elkészült kép tartalmazza azt a pluszt, amitől az én képeim ahogy ti mondjátok "Balassásak".
Magyarán szólva mindent szeretnék átadni amit tudok. Nem szeretnék titkokat megtartani.
Senkinek nem kell fizetnie semmit...ha hoztok egy almát azt elfogadom...csak ne mindenki mert az sok lesz (:
Most értünk el oda, hogy miért nem tettem teljesen ingyenessé a fotóimat....mert az öt eurókból szeretném megvenni a repülőjegyemet...ennyi a nagy titok.
És hogy a Balassa megbolondult-e? Meglehet (:
Megjegyzések