Ugrás a fő tartalomra

Ki fizeti a borbélyt?

Emlékszem nagyapám hogy tanított....
-Előszőr szőrirányban azután ellentétesen húzd Lacika.....
Milyen kevés fiatalt tanít meg borotválkozni az apja manapság....nem meglepő, hiszen nincs is mire....manapság mindenki valamilyen match 27 rendszerű borotvacsodát használ amivel gyorsan gördülékenyen és a gyártó szerint kíméletesen meg lehet borotválkozni...
No persze volt nekem is mindegyik fajta....meg borotvahab mellé, meg arcszesz ami szem szájnak ingere....a pofám persze mindig kipattogzott hiába az ígéret, hogy kíméletesen irritáció nélkül stb stb....
Arról nem beszélve hogy folyton eltömődnek kimosni meg negyven báros gőzborotvával sem lehet rendesen....sebaj cseréld a fejet! Dobd el vegyél újat! Trendi vagy apám! Te vagy a férfi! -sikoltja a reklám....
Nagyapám fél életében a képen látható biztonsági borotvával borotválkozott....amit megjegyzem ugyanaz a cég gyártott (meglehetősen más gyártási politikával) mint manapság az eldobható hulladékborotvák 80 százalékát.
Persze ezt nem kell eldobni....csak pengét kell benne cserélni...és mit ad isten? KI LEHET MOSNI EGY MOZDULATTAL!
Ráadásul nem kell harmincszor áthúzni ugyanazon a bőrfelületen...max másodszorra levisz mindent....jaaa, hogy megvághatod vele magad?
Igen meg.
Ezért tanultunk meg borotválkozni, és hidd el nekem aki tud borotválkozni az egy biztonsági borotvával biztos, hogy nem vágja meg magát!
Volt még valami amiről öregemet nem lehetett meggyőzni...a borotvahab.
Sose használta....élete végéig borotválkozókrémet vagy borotvaszappant használt.
Akkor még valahogy nem állt nekem össze a kép....minden reklámban habosfejű jóképű pacákok borotválkoztak még szép hogy olyan akartam lenni!
Csak lassan esett le hogy a borotvahab mindent csinál csak a szőrt meg a bőrt nem puhítja föl, de még síkossá sem teszi kellőképp....
Ahogy öregszem egyre inkább értékálló tárgyakkal szeretem körbevenni magam....
Irtózom a eldobható dolgoktól, a műanyagoktól.
Évekig szemeztem egy borotvakéssel mígnem egy nap megembereltem magam és vettem egy solingeni dovo astrale borotvát.
Mivel késmániás vagyok ragaszkodtam a solingeni minőséghez, hisz itt Spanyolországban ahol a Toledói acél is elég híres, szinte mindenhol Solingenit kapni....nem véletlenül.
Ilyen borotvát az ember egy életre választ magának.
Na de mi lesz az érzékeny bőrömmel? Hisz ez a borotva nem match 25, nincs kék csík rajta meg 65 penge!
No de kezdjük az elején.
Elsőre beállni a tükör elé kezedben egy ilyen borotvával számomra ijesztő volt.
Olyan éles hogy ha a ször között áthúzod lemetéli a szőrszálakat annélkül hogy a bőrödhöz érnél.
És tegyem az arcomhoz. Vazz!
Na jó mielőtt tetőfokára hág az izgalom...egyetlen egyszer végtam eddig meg magam vele mikor lányom rámrúgta a fürdőszobaajtót.
A lényeg:
Kizárólag borotvaszappant használj bármivel borotválkozol is. Ha nincs akkor a sima szappan ugyanúgy megteszi!
Használj borotvaecsetet! Könnyebb  a habosítása a szappannak és sokkal könnyebben felhordható. (halkan mondom hogy rohadt jó érzés ahogy az arcodhoz ér :) )
Felejtsd el az arcszeszt....szárítja  a bőrt....használj balzsamot vagy bármilyen hidratáló krémet.
Sose fogsz kipattogzani ha így csinálod.

Egy késborotvának az előnyei:
Lassú a borotválkozás, leginkább meditatív folyamatnak mondanám.
Egy húzásra eltűnik a szakáll is. (próbáltam)
Egy életre borotva marad.
Ha utánaszámolsz olcsóbb mint folyamatosan venni az eldobható szemetet.
Férfiasabb nem leszel tőle....sőt úriember sem....ezekre az erényekre nem tárgyakon keresztül teszünk szert ;)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.