2014. március 31., hétfő

A fotózás alapjai 4. Kapcsolat a művészettel.


Sok olyan emberrel találkoztam aki művésznek hívja magát, legyen az fotóművész, festőművész, grafikusművész, stb.
Sajnos az esetek többségében az derült ki, hogy ez a dolog egy lufi amit szépen felfújt, kiszínezett, és boldogan nézegeti, mutogatja.
Ne értsetek félre nem ítélkezem a munkái felett senkinek sem...az nem az én dolgom. Én csak azt tudom megmondani, hogy nekem tetszik e vagy sem ami valljuk be nem döntő egy művészeti vitában.
De ha elkezdek beszélgetni velük művészetekről, mindig kiderül, hogy gyakorlatilag semmit nem tudnak a arról, aminek képzelik magukat.
Ezt úgy értem, hogy ha azt mondom nekik, hogy tegyék sorrendbe az alábbi fogalmakat időrendileg:
Vorticizmus.
Dadaizmus.
Barokk.
Reneszánsz.
Manierizmus
Kubizmus.
Impresszionizmus.
Nemhogy sorba nem tudja rakni őket, vagy a jellemzőiket elmondani, hanem egyik másikról meg van győződve, hogy egy szigetvilág thaiföld közelében, vagy egy egzotikus csipős szósz mexikóból.
Nincs ezzel semmi gond, hisz nem kell mindenkinek tudnia ezt, de ha valaki művész akkor annak ismernie kell a művészettörténetet, mivel abból táplálkozunk. Megismerünk művészeket, munkásságukat, mondanivalójukat, és merítünk belőlük.
A művészet tele van titkokkal...egy csendéletnél mindennek jelentése van ami ráadásul tájegységenként változhat...nem mindegy milyen rovarok és hol helyezkednek el rajta?
Milyen gyümölcsök virágok vannak rajta milyen formában? Amíg ezt valaki nem tudja legalább minimális szinten, addig max lemásol egy vázát pár virággal, ami így csak giccs lesz semmi egyéb.
Ez sajnos a fotográfiára ugyanúgy igaz.
Amíg nem ismered a kompozíció lépéseit (ami nem merül ki az aranymetszésben vagy a harmadolásban), amíg nem látod hogy Rembrandt milyen csodálatosan bánt a fénnyel legyen szó akár egy szál gyertyáról, amíg nem tanulod meg hogyan lehet egy testet geometriai formákra bontani, amig nem tapasztalod meg az egyszerűsités szabályait és szépségét addig nem is tudod ezeket a techinkákat, elméleteket alkalmazni.
Ezek nem száraz szabályok hanem egy csodálatos utazás egy olyan világba ami a szépség köré épült, beszéljünk akár a dadaistákról vagy a kubizmusról....a szépség mindenhol megtalálható, és felismerhető.
Nézz csak meg egy barokk oltárt majd utána egy zen szentélyt...mindkettő lehet gyönyörű pedig szinte semmilyen közös vonásuk nincs csak a szépség.
Ez a szépség figyelhető meg Peter Joel Witkin torzult emberi testein, Mark Rothkó színeiben, Caravaggio, a beteg Bacchus-gyermek önarcképén, vagy Andy Goldsworthy megsemmisülő alkotásaiban. Mindet a szépség köti össze ami mint az ábra is mutatja sosem lehet egységes, mindenki által elfogadott.
Ezért nem lehet könnyedén ítéletet mondani a művészet felett.
A fotográfia a tradicionális portréfestészetet szorította ki, de érdemes tudni hogy még a fotográfia előtt a festészetet már a sokszorozó grafika elkezdte kiszorítani, Pl Albrecht Dürer nyomatai stb...
Szegényebb családok nem festményeket tettek a falakra hanem nyomatokat.

Egyszóval arra gondoltam hogy aki tőlem tanul, azt bevezetem a művészet alapjaiba is, hogy ne kerülhessen olyan kellemetlen helyzetbe, hogy művészként butaságokat beszéljen a saját vélt szakmájáról.
Első körben arra gondoltam, hogy alkotókkal ismertetlek meg titeket akik segíthetnek a komponálásban, a helyes színkompozícióban, a témák megalkotásában.
Közben természetesen folytatjuk a fotográfia alapjait, technikákat, világításokat.



Nincsenek megjegyzések: