Piero Manzoni |
Édes istenkém hányszor hallottam ezt....a gyomrom fordul lassan fel tőle.
Tízmillió modell és esküvőifotós országa vagyunk, tízmillió művész országa.
-Én művész vagyok! fakad ki a ripacs.... -nem vagyok hajlandó mást csinálni nekem ez az életem, ÉN ALKOTOK! MINDENEM NEKTEK ADOM FIZESSETEK ÉRTE NEKEM IS ZABÁLNOM KELL!
Nos ha nem vagy hajlandó mást csinálni attól függetlenül, hogy a művészeted bármíly magas röptű a szart sem érdekli, akkor teljesen nyugodtan dögölj éhen.
DE ne fröcsögj közben a szemét világra aki nem ért meg téged, ne emlegess disznók elé szórt gyöngyöt.....meglehet a világnak van igaza, és egyszerűen érdektelen, öncélú, szemét amit csinálsz.
Tudom tudom....Van Gogh sem adta el a képeit....de csórikám dolgozott mellette ameddig csak tudott akár bányába is lement....
Régebben ez egyszerűbb volt mert a művészek megrendelésre dolgoztak mint jó iparosok, és kihullott az aki nem illett oda.
Most az önsajnálatban fetrengő mindenkit hibáztató roncsok korát éljük....
Megnemértett képzetlen művészek, akiknek kiapadt a könnycsatornája annyit sírtak önnön vállukon....
Volna egy szerény javaslatom.....menjetek el dolgozni!
Ne pöffeszkedjetek egy gigászira fingott egolufin....
A munka jót fog tenni....hasznosak lesztek és pénzt is kerestek....
Nincs semmi szakmátok? Hát ezen nem ártott volna előbb gondolkodni de semmi gond rengeteg képzés van, el lehet menni kőművessegédnek, útkarbantartónak, kertészetbe segédmunkásnak, a lapátot csak meg tudod fogni nem?
A munka legyen bármilyen is sosem szégyen!
Mások nyakán éklősködni, önsajnálatban vergődni, fröcsögni hogy micsoda kutya világ ahol nem kapsz enni ingyen...na ez! Ez a szégyen!
Megjegyzések