Ugrás a fő tartalomra

Mikor lejár az egyéves gyász....

Sokáig gyászoltam ellopott biciklimet, és valahogy nem is akartam másikat....nem volt kedvem még egyszer ennyi pénzt beleölni egy biciklibe, hogy utána egy tetü ellopja mint a konámat....
A gyász lejárt és egyik nap csörgött a telefon....a bicikliboltos srác keresett.
-Van egy olyan váz amilyet keresel! szólt a telefonba....
Megigértem hogy elmegyek, de igazából fejben keresgéltem a kifogásokat hogy miért nem veszem meg...
Mikor megláttam eloszlott minden kifogásom....életemben ekkora böszme nagy vázat még nem láttam (63-as) ráadásul acél! Vastag robosztus jószág....szinte minden vacak volt rajta de nem is érdekelt....pontosan láttam, hogy fog rövidesen kinézni.
Világéletemben Mountain bike-om volt ez egy amolyan úriember váz....szakszerűbben szólva Klasszikus.
Kocsit kopottas fekete váz, de én már fejben vigyorogtam....micsoda szerencse hogy megtanultam bőrrel dolgozni és minden eszközöm megvan hozzá! Hát még hogy találtam egy antik fa borosdobozt ami pont passzol a csomagtartóra!
Még jó hogy pont minap nézegettem Brooks nyergeket (azt nem tudom megcsinálni) , meg fa kormányokat (azt jó eséllyel meg tudom csinálni)
Arra gondoltam hogy amit csak lehet én csinálok meg hozzá...mióta használom a saját bőr tokomat a telefonomhoz azóta biztos vagyok benne hogy amit magamnak csinálok meg az a legtartósabb....

Markolatnak bőrt fogok varrni rá, és a vázat is több helyen borítani fogom bőrrel....Bőr táskát is terveztem rá....hátul a fadoboz vert réz sarkokkal :)
A lámpa az még vacila tárgya...nem akarok krómozott műanyag cuccot rá, a régi fém lámpák meg dinamósak és az sem szerencsés....a világítás fontos....
Van erről egy sztorim...egyszer Calellából gyalogoltunk Lloretbe....szép táv de még közel volt a Caminó, ment a gyaloglás....a parton volt egy szakasz, ahol gyakorlatilag semmilyen világítás nem volt....
Gyakorlatilag volt a földön egy feket csík, ahol megszünt a fény és vaksötét volt....
Micsoda érzés volt átlépni azt a vonalat...a sötét herceg végre hazatér...templomába lép ahol a hőn szeretett fekete világ fogadja....mélyen szívtam magamba minden részecskéjét a fény hiányának majd közvetlen ezután hozzávetőlegesen 4-6 km/órás sebességgel karamboloztam egy pálmafával, pár perccel később pedig hivatalos látogatást tettem egy szép nagy gödörben....így kissé megtépázott méltósággal hagytam magam mögött világomat....
Szóval a világítás fontos!

Képeket akkor kaptok ha végeztem vele....addig

érjétek be ezekkel.... :)









Ilyesmi kormány lesz csak nem vadmalac színű :)


Brookséktól erre gondoltam....

No meg a telefontok :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Hazugságok tengere...

Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok...
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból...szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni... Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár...a pofád maximum...
Na jó...kikiabáltam magam...kezdjük az elején...
Figyelj...elárulok egy titkot...nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned...összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt...zokoghatsz, fájha…

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....