Ugrás a fő tartalomra

Lány kávéval.

Lány kávéval egy hideg napon az Andrássy úton ült és maga elé nézett....kezeit idegesen tördelte mikor felvettem a kamerát....látszott hogy zavarja de nem szólt.
Kamera kattant majd tovább beszélgettünk de a zavar megmaradt....
A kora tavaszi nap éles kontrasztokkal rajzolta a fákat a hideg betonon.
20 év furakodik a két fotó közé és a lány mit sem változott....talán a mosoly....a mosoly eltünt, és az élet folyása apró medreket rajzolt arcára kezére.
A nyomorultak mindig megtalálják egymást. Gyermekkorunkban bár más okból de nyomorultak voltunk. Szilánkokra törtünk, és mi csak próbáltuk összerakni az egészet. Próbáltuk de mindig kipotyogott az ujjaink közül valami. Elbújtunk.
A legsötétebb helyre hogy senki se lássa véresre sebzett ujjainkat, ahogy próbáltuk öszefogni az életünket.
Azután egyik napról a másikra eltűnt. Mintha sosem ismertem volna. Az idő elmosta az arcát. Már nem emlékeztem rá...talán a hangjára egy picit....az illatára....de az arca eltünt.
Hosszú idő valakit megtalálni ha semmi támpontod nincs....nekem 12 évembe telt....a kezem begyógyult, őt mégis úgy találtam meg....követve a vércseppeket amit az ujjaiból hullat. Ha elég hosszú ideig viselsz sebeket a részeddé válnak. Nem tűnik fel többé, hogy sebzett kezedből elszivárog a léted.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…