Mik egy jó pénztárca ismérvei?
Hát, azt hiszem ez személyenként változik....van aki sok kártyát akar tartani benne, vannak az aprógyűjtők, akiknek másfél kilós a pénztárcájuk (ilyen vagyok én is) a fotógyüjtemény tárolósok, és még sorolhatnám....
Igazából meguntam hogy nehéz vaskos pénztárcával szaladgálok és egyáltalán nem pénzzel van tele hanem minden kacattal....persze olyat amilyet kerestem nem lehetett kapni, ha meg igen, akkor horribilis áron....nem maradt más választásom....megcsinálom magamnak, -gondoltam.
a cél egyszerű volt....4 kártya, és a papírpénz...másnak nem kell hely mert akkor elkezdek megint pakolni....rossz berögződés.
Így aztán fejben megszerkesztettem a számomra hibátlan pénztárcát....olyan anyagból ami a büdös életben nem fog elkopni....
Szóval fogtam a maradék bőrt ami a táskámban maradt és elkezdtem kivágni az elemeket....ahogy legutóbb írtam jött a kis csatorna a varrásnak, majd a lyukak, végül a dekoráció....
a bőrt két tűvel varrjuk két irányból ugyanis egyrészt így lesz szép a varrás, másrészt jobban meg lehet húzni deformálódás nélkül....az én madzagom amivel varrom (nem cérna!) teljesen természetes többszörösen sodort fonál amit varrás előtt áthúzok egy kis viaszon hogy ne rongyolódjon....(gertya is megteszi)
A bőrvarró tű nem hegyes csak átvezeti a fonalat a bőrön, hisz a lyukak már adottak lennének....
A varráson kívüli részt természetesen összeragasztom majd egy időre súly alá teszem a bőrt hogy a ragasztás tökéletes legyen....ha ezzel megvagyok nagyon finom vizes csiszolópapírral átcsiszolom az éleket majd fakéssel vagy halcsonttal (én fakés párti vagyok a szobrászok használják agyagozáshoz) addig "símogatom"
finoman míg fényes nem lesz....lassú pepecs meló de megéri mert ettől lesz igazán szép a dolog....
Amint látjátok a mélységéből itt a koponya már ütve lett bele.
kivágtam a helyeket a hitelkártyáknak majd a késsel a már betett kártyát körberajzoltam úgymond, így a száradás után a bőr megörzi a kártya alakját mint egy formatok.
Végezetül majd a felső sarkokra réz veret kerül de ezt csak holnap a teljes száradás után...
Talán meglepő hogy fotós létemre írok ilyen dolgokról is. Ne értsetek félre én nem vagyok bőrdíszműves, de azt látom hogy gyönyörű foglalkozás és élvezem hogy meg tudom magamnak csinálni a dolgokat...talán nem tökéletesek, és egy bőrdíszműves biztos százszor ilyet csinálna, de ez pont olyan amilyet szerettem volna....másrészt nem árt egy fotósnak ilyet is tudnia mert a fényképezőgépekhez készült bőr tokok, tárolók horror árban vannak.
Nagyapám mindig azt mondta nekem hogy amit valaki meg tud csinálni azt te is meg tudod csinálni! Én ezt meg tudom csinálni...tehát ti is!
ui: Miután megszáradt fogok egy kis gézt, teszek rá egy kis olivaolajat, és átdörzsölöm vele.....
Hát, azt hiszem ez személyenként változik....van aki sok kártyát akar tartani benne, vannak az aprógyűjtők, akiknek másfél kilós a pénztárcájuk (ilyen vagyok én is) a fotógyüjtemény tárolósok, és még sorolhatnám....
Igazából meguntam hogy nehéz vaskos pénztárcával szaladgálok és egyáltalán nem pénzzel van tele hanem minden kacattal....persze olyat amilyet kerestem nem lehetett kapni, ha meg igen, akkor horribilis áron....nem maradt más választásom....megcsinálom magamnak, -gondoltam.
a cél egyszerű volt....4 kártya, és a papírpénz...másnak nem kell hely mert akkor elkezdek megint pakolni....rossz berögződés.
Így aztán fejben megszerkesztettem a számomra hibátlan pénztárcát....olyan anyagból ami a büdös életben nem fog elkopni....
![]() |
Nagyobb méretért klikk |
a bőrt két tűvel varrjuk két irányból ugyanis egyrészt így lesz szép a varrás, másrészt jobban meg lehet húzni deformálódás nélkül....az én madzagom amivel varrom (nem cérna!) teljesen természetes többszörösen sodort fonál amit varrás előtt áthúzok egy kis viaszon hogy ne rongyolódjon....(gertya is megteszi)
A bőrvarró tű nem hegyes csak átvezeti a fonalat a bőrön, hisz a lyukak már adottak lennének....
A varráson kívüli részt természetesen összeragasztom majd egy időre súly alá teszem a bőrt hogy a ragasztás tökéletes legyen....ha ezzel megvagyok nagyon finom vizes csiszolópapírral átcsiszolom az éleket majd fakéssel vagy halcsonttal (én fakés párti vagyok a szobrászok használják agyagozáshoz) addig "símogatom"
finoman míg fényes nem lesz....lassú pepecs meló de megéri mert ettől lesz igazán szép a dolog....
Amint látjátok a mélységéből itt a koponya már ütve lett bele.
kivágtam a helyeket a hitelkártyáknak majd a késsel a már betett kártyát körberajzoltam úgymond, így a száradás után a bőr megörzi a kártya alakját mint egy formatok.
Végezetül majd a felső sarkokra réz veret kerül de ezt csak holnap a teljes száradás után...
Talán meglepő hogy fotós létemre írok ilyen dolgokról is. Ne értsetek félre én nem vagyok bőrdíszműves, de azt látom hogy gyönyörű foglalkozás és élvezem hogy meg tudom magamnak csinálni a dolgokat...talán nem tökéletesek, és egy bőrdíszműves biztos százszor ilyet csinálna, de ez pont olyan amilyet szerettem volna....másrészt nem árt egy fotósnak ilyet is tudnia mert a fényképezőgépekhez készült bőr tokok, tárolók horror árban vannak.
Nagyapám mindig azt mondta nekem hogy amit valaki meg tud csinálni azt te is meg tudod csinálni! Én ezt meg tudom csinálni...tehát ti is!
ui: Miután megszáradt fogok egy kis gézt, teszek rá egy kis olivaolajat, és átdörzsölöm vele.....
Megjegyzések