Ugrás a fő tartalomra

Így készült a bringatáskám.

Minden úriemberbicikli elengedhetetlen kelléke a minimum egy táska.
A kicsivel akartam kezdeni, mert ha valami nagyon rosszul sülne el akkor csak egy kis darab bőrt vesztek, mindazonáltal bíztam öregem tanácsában: ha másnak sikerül neked is sikerül....
Úgy terveztem mint egy Magyar tarsolyt....tehát a hátfal és az előrehajló zárólap egy hosszú összefüggő bőr, (ugyebár a tarsolyokon ennek az elejére kerül a lemez) majd egy köztes rész ami a teret adja a táskának és az elölső fal....befotózva érteni fogjátok no para....
Ez lenne a köztes rész ami körbefut a táskán....

Szóval mint mindig a csatornák, a lyukasztás amit egyébként szeretek csinálni...szeretem nézni a katonás rendet ahogy sorakoznak a lyukak a bőrben....
A körbefutó elem általában a táska szélességének duplája körül mozog négyzetes nem torz forma esetében. Mondjuk lemérni egy mozdulat és akkor biztosra lehet menni...
Minde részt kivágtam és a megfelelő helyen végiglyukasztottam.
ezután jön a feketeleves....ugyanis ezt varrni nem olyan egyszerű főképp én marha azt akartam hogy legyen egy kis homemade jellege ezért nem kívül varrtam a bőrt majd ragasztottam, egyengettem mint pl a brifkómnál, neeeeem Lacikának belül kellett varrnia....hát egy Ózdi kohász csapjon tarkón ha mégegyszer ilyen hülyeséget csinálok....elkerülte a figyelmemet hogy a kezem akkora mint egy páklapát....
A fedőlap összeállítás előtt....

Mint látjátok kicsit erősebb a karcolás a bőrön mint a töbi esetben....szeretem fotókon is a karcolt textúrákat és hát bőrben sincs ez másképp így fogtam egy fém dörzsikét és adtam vele a bőrnek.....bevált mostantól felvéve az eszközök közé :)
miután összeszenvedtem a varrást az egész tatyót kb hatszor átkentem testápolóval kívül belül....mélyíti a színeket és ápolja a bőrt, védi a kiszáradástól....ez fontos vizezés után.
Záródásnak fémgombot szántam neki gyors és egyszerű....

Sarkoknál a bőrt be kell vagdosni!!!!
Legvégül a két tartóbőrt vágtam ki lyukasztottam és díszítettem....Borival sokat beszélgetünk arról hogy a régi dolgok mennyivel hosszabb életűek és szebbek voltak....szeretem a régi dolgokban azt hogy a legegyszerűbb dolgokat is tudták csodálatosan díszíteni és ékessége volt valakinek egy életen
át....valahogy hiszek abban, hogy nem csak silány dolgok kellenek a világnak...legalábbis szeretnék hinni benne....pont ezért csináljuk a Goatnesst is, és biztos hogy Emma naplói, füzetei mind bőrkötésesek kézzel varrottak lesznek a legjobb papírból....visszatérve a táska pántjaira, pont ebből a megfontolásból díszítettem gazdagon, hogy a legapróbb dolog is szép legyen, ne valami silány összecsapott dolog....továbbiakban képek :)





Itt kezdődnek a gondok :)

Félkészen krémezés előtt....



A telefonom és a brifkóm tuti elfér benne :)



A tartópántok



PS: Sajnos a gyönyörű kis flaskám nem fér bele így azt hiszem terveznem kell egy egy flaskatartót is mert egy úr az úr! :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.