Ugrás a fő tartalomra

Így készült a bringatáskám.

Minden úriemberbicikli elengedhetetlen kelléke a minimum egy táska.
A kicsivel akartam kezdeni, mert ha valami nagyon rosszul sülne el akkor csak egy kis darab bőrt vesztek, mindazonáltal bíztam öregem tanácsában: ha másnak sikerül neked is sikerül....
Úgy terveztem mint egy Magyar tarsolyt....tehát a hátfal és az előrehajló zárólap egy hosszú összefüggő bőr, (ugyebár a tarsolyokon ennek az elejére kerül a lemez) majd egy köztes rész ami a teret adja a táskának és az elölső fal....befotózva érteni fogjátok no para....
Ez lenne a köztes rész ami körbefut a táskán....

Szóval mint mindig a csatornák, a lyukasztás amit egyébként szeretek csinálni...szeretem nézni a katonás rendet ahogy sorakoznak a lyukak a bőrben....
A körbefutó elem általában a táska szélességének duplája körül mozog négyzetes nem torz forma esetében. Mondjuk lemérni egy mozdulat és akkor biztosra lehet menni...
Minde részt kivágtam és a megfelelő helyen végiglyukasztottam.
ezután jön a feketeleves....ugyanis ezt varrni nem olyan egyszerű főképp én marha azt akartam hogy legyen egy kis homemade jellege ezért nem kívül varrtam a bőrt majd ragasztottam, egyengettem mint pl a brifkómnál, neeeeem Lacikának belül kellett varrnia....hát egy Ózdi kohász csapjon tarkón ha mégegyszer ilyen hülyeséget csinálok....elkerülte a figyelmemet hogy a kezem akkora mint egy páklapát....
A fedőlap összeállítás előtt....

Mint látjátok kicsit erősebb a karcolás a bőrön mint a töbi esetben....szeretem fotókon is a karcolt textúrákat és hát bőrben sincs ez másképp így fogtam egy fém dörzsikét és adtam vele a bőrnek.....bevált mostantól felvéve az eszközök közé :)
miután összeszenvedtem a varrást az egész tatyót kb hatszor átkentem testápolóval kívül belül....mélyíti a színeket és ápolja a bőrt, védi a kiszáradástól....ez fontos vizezés után.
Záródásnak fémgombot szántam neki gyors és egyszerű....

Sarkoknál a bőrt be kell vagdosni!!!!
Legvégül a két tartóbőrt vágtam ki lyukasztottam és díszítettem....Borival sokat beszélgetünk arról hogy a régi dolgok mennyivel hosszabb életűek és szebbek voltak....szeretem a régi dolgokban azt hogy a legegyszerűbb dolgokat is tudták csodálatosan díszíteni és ékessége volt valakinek egy életen
át....valahogy hiszek abban, hogy nem csak silány dolgok kellenek a világnak...legalábbis szeretnék hinni benne....pont ezért csináljuk a Goatnesst is, és biztos hogy Emma naplói, füzetei mind bőrkötésesek kézzel varrottak lesznek a legjobb papírból....visszatérve a táska pántjaira, pont ebből a megfontolásból díszítettem gazdagon, hogy a legapróbb dolog is szép legyen, ne valami silány összecsapott dolog....továbbiakban képek :)





Itt kezdődnek a gondok :)

Félkészen krémezés előtt....



A telefonom és a brifkóm tuti elfér benne :)



A tartópántok



PS: Sajnos a gyönyörű kis flaskám nem fér bele így azt hiszem terveznem kell egy egy flaskatartót is mert egy úr az úr! :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…