Ugrás a fő tartalomra

Külföldi munkavállalás.....

Annyi barátom akarja elhagyni Magyarországot hogy úgy gondoltam megírom ezt a posztot röviden összefoglalva hogyan lehet elhagyni az országot és letelepedni más országban a legkissebb rizikóval.
Mi nyolcadik éve élünk Spanyolországban ennek tapasztalatait osztom meg veletek.

A legfontosabb dolog az egészhez a bátorság! Komolyan mondom....
Alapdogok:

Beszéld az adott ország nyelvét! Ennélkül ne indulj meg mert 90% hogy belebuksz! Ha olyan országba mész mint pl Spanyolország ahol a turizmusban akarsz elhelyezkedni akkor se gondold hogy elég az angol német mert úgyis turisták vannak és azokkal kell beszélni. Ez oltári nagy marhaság....
A kollégáid, vezetőid, mind a saját nyelvükön fognak hozzád szólni...a felvételi beszélgetésen is!
Ha megszólalni sem tudsz akkor nem fognak felvenni ebben biztos lehetsz....te alkalmaznál egy külföldit aki nem beszél magyarul? Ugye hogy nem....

Olyan helyre menj ahol vannak ismerőseid barátaid, tehát segítséged!
Fontos hogy ottani barátaid is legyenek mert rengeteget tudnak segíteni pl lakásbérlésben, papírmunkákban, stb
Ha nem így van szó nélkül legombolnak rólad akár 2000 eurót kaukciónak egy kecóhoz...

NINCS KOLBÁSZBÓL A KERÍTÉS!
Az álmokkal ellentétben ugyanolyan keményen fogsz dolgozni mint otthon igaz nem ugyanannyi pénzért...egy átlagos Katalán jóval többet dolgozik mint egy Magyar, és sokkal szorgalamsabb mint átlagban mi. Ezt a tempót meg kell tanulni felvenni, de ha sikerül akkor nyeregben vagy!

Ne kritizálj minent! Tudom Magyar szokás hogy mindent kritizálunk de most nem Magyarországon vagy úgyhogy felejtsd el ezt....nagyon zavarja a külföldieket. Ne hangoztasd neki hogy otthon mennyivel jobb a kolbász vagvy a sonka, finomabb a kakaó és a túró rudi nélkül nem is lehet élni....rossz ötlet...nem jobb a Magyar termék csak megszoktad az ízvilágát ahogy ő is a sajátját....

Alkamaszkodj. Ha csak Magyar társaságban forogsz és nem lesznek kinti kapcsolataid akkor nem lesz előreléphetési lehetőséged sem...pedig az fontos ha nem akarsz takarítani vagy mosogatni életed végéig.
Figyeld az ünnepeiket és ha alkalmad van rá vegyél rész rajtuk...meglehet még élvezni is fogod és sok barátot szerezhetsz amire nagyobb szükséged van mint gondolnád!

A szentimentális dolgoktól eltekintve a szociális háló az egészségügy stb mind jobban funkcionál mint otthon, olyan lesz mintha más dimenzióba érkeztél volna. nem akarnak a munkahelyedröl háromhavonta kirúgni, az emberek sokkal kiegyensúlyozottabbak nyugodtabbak, az öregek sokkal aktívabbak, mint otthon...ezeket mind meg kell szokni.
sokszor rádtör majd a honvágy de egy kis nyaralás otthon gyorsan elmúlasztja mert ha egy ideje kint élsz akkor hazamenni olyan mint egy másik dimenzió....


Otthon találkozni fogsz olyanokkal akik majd megmagyarázzák hogy kint sem jobb mert ott is ugyanolyan rossz minden meg a szomszédja is hazajött és az is mondta hogy milyen szar....na ezekkel ne törődj mert ők azok akik sosem mertek meginduli és igazából szart sem tudnak semmiről csak osztják az észt....majd te eldöntöd pár év után hogy jobb e vagy sem de ezt ne hagyd hogy más döntse el helyetted....próbáld ki!

Ha kérdés van írj a hozzászólásokba.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…

Eugénia, a végzet sertése.

Rendhagyó és csodálatos eseményre hívjuk minden érző szívű embertársunkat. Nevezhetném fotós workshopnak, de a jelen esemény jóval magasabb szinten rezeg, mondhatni már már az élet értelmét fejtegető kissé testszagú filozófus alsógatyáján megkötött és rögzült bizonytalan formájú sárgás folt peremvidékén kapirgálunk csepp zuzmót egy majd éhenhalt jávorszarvasbébinek aki ragyogó szemekkel néz a sarkvidéki fagyott éjszakába, az égre kiáltva az eltelt évmilliók egyetlen valós kérdését.
EUGÉNIA! Ez a név egybeforr mindennel ami a végzet felé halad az entrópia kanyargós ösvényén, mindennel ami sorsában hordja végzetét ami halálra született az első perctől fogva, és ennek tudatában járja az élet ösvényét a szenvedés szilánkjaitól felszaggatott lábakkal, vérző tagokkal, összeszorított foggal várva azt, ami végre megszabadíthatja e világban való kínjaival terhes létezésétől.
Ne hagyjuk hogy az empátia apátiába fordulva eltakarja szemünk elől minden érző létező árnyat vető lény szenvedését.