Ugrás a fő tartalomra

Én elégedett vagyok....

Minden hozzászólásomból árad a vallások tagadása azt a képet festve rólam hogy meglehetősen ateista de minimum agnosztikus vagyok.
A valóság persze nem teljesen ilyen egyszerű....az igazsághoz hozzátartozik hogy minden elalvás előtt beszélgetek istennel....egyszerű beszélgetések ezek és semmiképp sem imák...
Beszélgetésink alapeleme hogy sosem kérek magamnak semmit. Ha a környezetemben látok olyat aki segítségre szorulna akkor röviden vázolom neki a történetet majd megkérem hogy esetleg segítsen ott egy kicsit...persze hogy segít e....hát az kérdéses....
Az hogy magamnak nem kérek semmit az meglehetősen egyszerű. Elégedett vagyok....mindig.
Miért ne lennék az? Mindenem megvan.
Egészséges vagyok....nagy dolog ez többet ér mindennél!
Van mit ennem és van hova lehajtanom a fejemet....ez sem semmi nem mindenkinek adatik meg!
Van egy gyönyörű egészséges kislányom és egy csodás feleségem lassan tíz éve....
Láthattam ahogy a kislányom első lélegzetét veszi ezen a világon és én adhattam neki az első puszit és én szólhattam hozzá először....ez kincs...
Mindent tudok fogadni amit a sors hoz már nem akarok mindig mindenből egy kicsit többet....
Meg tudom mutatni a kamerán keresztül azt az alternatív világot ami leginkább bennem él és ezt senki sem veheti el tőlem.
Sok országban járhattam megismerhettem sok különböző kultúrát, láthattam a tengert, az óceánt, a havas hegycsúcsokat.
Mi a kerek istent kérhetnék még? Meglehet nekem kellene lassan adnom neki hogy gazdagodjon....
Meglehetne bármim ezek nélkül nem lennék boldog....
Ezek azok a dolgok amiket nem a kezeimmel fogok görcsösen hanem belémolvadtak, részemmé váltak...
Gazdag vagyok....nagyon gazdag.

Megjegyzések

Gabesz üzenete…
És ezáltal mi is Laci.....mi is!
Mi Veled vagyunk gazdagabbak,és a hozzád hasonló emberektől.
És azthiszem nem vagyok egyedül ezzel,ha azt mondom hogy remélhetőleg sokáig meg is maradsz nekünk.
Tudom...önzés...de akkoris!
;-)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől f...

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb...

Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam. 1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám. Apám sosem élt a jogával hogy ...