Ugrás a fő tartalomra

Isten városa, avagy a Riói favellák igazi arca.

Sokan az Isten városa című filmből hallottak előszőr a favellákról.
A film rendkívül hiteles képet fest Rio nyomornegyedéről ahol 1,3 millió ember és, nyomorog, és az egyetlen megélhetés a drog. 
A rendőrség sem sokkal jobb hisz a korrupció egekbe szökik itt. A kevesek által ismer B.O.P.E a különleges egység, ami valahol a rendőrség és a katonaság között helyezkedik el. A kiképzésük a világon az egyik legkeményebb amibe olyan extrém dolgok is beletartoznak mint például egymás hányásának megevése és egyéb finomságok.
Ők nem az emberi jogok élharcosai de a favellákban ez nem hátrány. Gyakorlatilag felszólítás nélkül lőnek.
A favellában a falak inkább csak dekoráció jellegűek így el lehet képzelni egy géppuskatűz milyen következményekkel jár...nem ritkák a nők és a gyerekek sem az áldozatok közt a drogháborúban.
Pár merész fotós bemerészkedik rendszeresen és kattogtat a háborús körülmények közt és mivel ez fotós blog lenne lássuk a képeket.











Megjegyzések

Névtelen üzenete…
fotós blog, de annyira nem tiszteled meg őket, hogy nevüket leírd
Balassa László üzenete…
Mondod név nélkül....név nélkül voltak fönt és az axif adatok sem tartalmaznak nevet....

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…