Ugrás a fő tartalomra

Frank Hurley az Antarktiszon.

Szerelmese vagyok a fotográfia kezdeti korszakainak. Akkortájt nem voltak még kialakult határvonalak...az emulziókat sokan maguknak keverték kisebb nagyobb változtatásokkal, egyedi megoldásokkal. Igazi hőskor volt amikor még a kamerák nehezen mozgatható súlyos darabok voltak és egy fotó elkattintása hosszas folyamat végpontja volt.
Csodálatos képek születtek akkoriban és a nagyformátum lassú eltűnésével csak silányodik minden.
Ma már szinte senki nem dolgozik filmes kamerával, hát még nagy formátummal, pedig a digitális technika jelenlegi színvonala még csak beleszagolni sem tud azokba paraméterekbe amikkel annak idején dolgoztak.
Frank Hurley ausztrál születésű kalandor fotográfus volt, aki fényképező gépével megjárta az Antarktiszt.
Később fotókat készített az első világháborúról is de én most csak antarktiszi fotókat hoztam tőle.
Szeretem a hideg tájakat, a lassan mozduló dolgokat, ezért a sarkvidéki fotózás régi álmom.
Elnézve Frank fotóit nem tudom tudnék e még valamit hozzátenni ezekhez a munkákhoz....












Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....