Ugrás a fő tartalomra

Felkiált a szar! Büdös van!

Van nekem egy barátom...nem szeretném megnevezni...évek óta jóbarátságban vagyunk.
Beszélgetünk munkákról, fotózásról stb....
Majd rajta keresztül jön egy ajánlat....lesz egy rendezvény itt és itt...a társulatnak ugyan van fotósa, de azért gyere el fotózni, csinálj képeket, fizetni nem tudunk, a képeket odaadod aztán majd meglátjuk jók e vagy sem....
Azt hiszem ezen a ponton egy picit betelt a pohár....hadd magyarázzam el miért?

Van egy weboldalam.
Van facebook profilom.
Fönt vagyok LinkedInen.
Fönt vagyok a Zupán.
Van twitterem.
Fönt vagyok Wikipédián.
Több Magyar művészeti újság hozott le tizenoldalas cikkeket a munkáimról és rólam.
Még több külföldi.

Gondolom összehúztátok a szemöldökötöket, hogy mit sorolgatom itt ezeket....???
Hát csak azért mert ezeken mind meg lehet nézni, hogy milyenek a munkáim! Nem az a módja hogy gyere ingyen dolgozni azután majd meglátjuk....persze tudom hogy van aki megcsinálja....csak nem én.
Talán ők ingyenelőadást tartanak???? Nem kapnak gázsit? Nem fizetnek a helyért? A világítónak?
Dehogynem...csak a fotók kellenek ingyen....hisz nekem lehetőség hogy fotózzam őket!
Nincs kedvem vagdalkozni olyasmivel, hogy mennyibe került az apparátusom, vagy hogy tíz év tanulás van lassan mögöttem, és azért vannak olyan fotóim amilyenek....
Ezek átgondolása után úgy döntöttem hogy ezt az időt a "Szupersztárok" fotózása helyett a gyermekemmel és a feleségemmel töltöm.
Majd jön egy telefon hogy mi az hogy nem mentem el????
Nem volt fotós így nem készültek képek és most mi lesz????
Két dolog:
Bocsánatot kérek a barátomtól amiért nem szóltam neki, hogy nem megyek így kellemetlen helyzetbe került....ez az én hibám.
Illetve pont annyi képet kaptak amennyiért fizettek. Pont leszarom, hogy nem készültek képek...talán legközelebb nem úgy kellene kezdeni hogy "fizetni nem tudunk, de azért gyere csinálhatsz képeket és majd megnézzük"
Nos...ha nem tudtok fizetni akkor fogjatok egy kamerát, (minden mobilban van) és kattogtassátok végig a rendezvényt nyugodtan....ennyi....nincs ezzel semmi gond vagy hívjatok valami toprongy fotográfit aki ingyen megcsinálja bizonyára találtok ilyet.
De az, hogy végül még engem akarnak lebaszni, hogy nem mentem ingyen fotózni, az már a pofátlanság teteje...kizárólag a barátom szerepét sajnálom az egészből, ami a történet többi szereplőjét illeti....nos azt a fantáziátokra bízom....


Megjegyzések

ALion fotó üzenete…
Sajnos egyre több az anomália...

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=281453188568032&set=a.129907123722640.15041.100001100586414&type=3&theater
vAfotóriporter üzenete…
Sajnos egyre inkább ez a szokás és nem anomália. A barátokkal nem árt tisztázni, hogy ne legyen belőle félreértés.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…