Ugrás a fő tartalomra

Mc Donalds


-Gyere ülj le! -bökött a roskatag székre José
Jordi lassan körülnézett a dohos, sötét kis kocsmában.
Falakon bomladozó vakolat alól kibukkanó tapéta, már szinte tapintatlanul bántotta szemét. Az asztaloknál az emberek poharukba bámulva mozdulatlanul ültek.
Rá, senki sem nézett. Megszokta már. Termete miatt kerülte mindenki.
-Na..-dörmögte csak úgy az orra alá és elhelyezkedett a széken amíg az bánatosan nyekergett alatta mint aki épp összeroskadni készül.
-Mocsok egy idő! –pillantott az ablak felé José pár pillanatig elmerengve a koszos szürke ablaküvegen.
-Az bizony hogy a rossebb enné meg! –vágta rá dühösen Jordi és kiköpött.
-Mit hozzak? –szólalt meg a csapos Jordi mellett hasát szinte a nagydarab férfi arcába nyomva.
-Egy kávét, meg egy szódát. –felelte Jordi a koszosfehér hasnak.
Joséra pillantott, aki még mindig az ablakot bámulta vizenyős szemmel…
-Voltam ma a városban. –kezdte a beszélgetést Jordi, és egy cigarettát kezdett sodorni, koszos ujjai között.
-Na! –fordult José az asztal felé.
-Ja…voltam Mc Donaldsban….- folytatta Jordi nem leplezve utálatát.
-Én mondom az a felnőtt ember aki ott eszik az hülye! –folytatta.
-Tele van minden szarral az az étel én mondom neked! –bökött José felé és lassan végignyálazta a cigarettát, majd kicsípett egy kis dohányt a végéből.
-Én ugyan nem eszem ott. –felelte José
-Hát ezt mondom, hogy én sem! De hát nem volt semmi más nyitva csak az a szar, így hát bementem és ettem egy két sajtburgert….az a köcsög kis takony kiszolgáló, meg gond nélkül letegezett…érted? Simán legetezett…kis szarjankó. –sziszegte és mélyet szívott a cigarettából, ami sercegve vörös fénybe borította az arcát.
José szótlanul nézett barátja szemébe várva a történet folytatását.
-Naszóval –vágott bele újra Jordi. Megettem azt a szemetet bár a hátam közepére sem kívántam, és az a ragyás kis takony is egyfolytában bámult….tudod azok a pici beérett fehér gennyes ragyák…na azzal volt tele az egész feje…és egy ilyen fogdossa azt amit én megeszem…ki tudja mi a faszt csinálnak hátul?
Meglehet hogy a saját taknyukat kenik a húsra…vagy arra a szarra amit ezek a szarháziak húsnak hívnak!
Na mindegy…megyek ki és látom hogy egy fiatal kis fasz, a kurvájával toporog az ajtóban….olyan igazi kis nyikhaj ismered az ilyet! –biccentett José felé.
Jose bólintott de nem szólt.
-Erre kinyitom neki az ajtót hogy jöjjenek be, mert ki akarok menni és útban vannak! Esküszöm úgy néztek rám, mint egy darab szarra, és mint valami kibaszott bárók úgy tipegtek be azzal a szarházi kifejezéssel az arcukon mintha ők többek vagy jobbak lennének….
Rá is szóltam jó hangosan arra a kis köcsögre hogy szívesen! Ha már beengedtem legalább megköszönhetné a kis fasz….
Erre alig teszek pár lépést és utánamjön a kis szarházi hogy mit képzelek magamról, meg hogy ki vagyok én hogy beszólok neki…BESZÓLOK érted? Beszólok! –fröcsögte Jordi és ingerülten elnyomta a cigarettát a hamutartóban.
José lassan kortyolt a söréből, majd Jordira nézett….
-Mit csináltál? –kérdezte
-Hogy hogy mit csináltam? –rikkantott fe Jordi
-Mit csináltam volna? Úgy arconbasztam hogy elfeküdt nekem abban a pillanatban oszt a kurvája ott élesztgette. Mit tehettem volna mást egy ilyen kis szarházival? Mit?! –kiáltotta Jordi
-Az ilyen ezt érdemli! Jól arcon kell baszni, hogy észheztérjen! Milyen elbaszott egy kurva világban élünk egyáltalán, ahol egy kis takony szarházi odajön hozzám és pattog?
A pincér lassan letette a kávét az asztalra és kitöltötte a víz egy részét a pohárba.
Jordi ránézett.
-Kér még valamit? –pillantott Jordira
-Ja – förmedt rá Jordi –húzz innen épp beszélgetünk ha nem vennéd észre!
A csapos szó nélkül elfordult és visszasétált a pult mögé.
Jordi Joséra meredt.
José kortyolt  és újra az ablakra meredt…-Lassan aláll az eső. –szólalt meg.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…

Leica Q munkateszt, avagy megnéztük a Leica Q foga fehérjét...van neki!

Mielőtt belevágnék a teszt megírásába vannak részletek amikről érdemes értekezni...elöszőr is miért én lehettem az a szerencsés aki több napig tesztelhette zúzhatta a Leica q gépét miért nem valaki, aki amúgy is használ Leicát, és ismeri a márka sajátosságait, képalkotó rendszerét stb...
Azt hiszem a Leicánál rájöhettek arra hogy az, aki már Leica felhasználó aligha fog tudni elfogulatlanul írni róla hiszen én is elfogult vagyok a Nikonommal szemben még ha évek alatt a leeső alkatrészekből lassan egy új gépet tudok összerakni...jut eszembe Banach-Tarsky  paradoxonja hess nemidevaló... szóval gondolom olyan emberke kellett aki elfogulatlan és nem ismeri kézből az adott technikát, ha fotózni is tud a plusz pont (lehet nálam ettől eltekintettek) az hogy én zsigerből milc ellenes vagyok valószínűleg tudták, hisz sosem rejtettem véka alá, a q meg első ránézésre nekem milc kategória volt.
Olyan periodusban vittem el tesztre a Leica Q gépet amikor több fotózás is be volt tervezve, de sem a …

Különleges ajándék karácsonyra.

Idén karácsonykor is készülök egy különleges meglepetéssel nektek.  Mint minden művésznek nekem is korszakokra bontható eddigi pályám. Idén az egyik legizgalmasabb korszakból válogattam nektek olyan képeket amik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem voltak publikálva.  Ebben az időszakban kizárólag filmre dolgoztam, és sokszor már az elkattintás pillanatában torzítottam a képeket. Foltokban, vonalakban, tónusokban láttam a világot és sokkal inkább hangulatokat kerestem mintsem dekoratív tartalmat. Az elkészült képekhez a valóság csak vászon volt. Ezekből a képekből választottam ki a kedvenceimet nektek.  Ezeket harminc centis hosszanti oldal méretben lehet majd megrendelni, tízezer forintos darabáron. Természetesen ezek is Hahnemühle papírra készülnek a Pigmenta Art Lab gondozásában. Mindegyik aláírva kerül új tulajdonosához. A meglepetés az, hogy a vásárlók közül kisorsolok egy valakit, aki karácsonyra a vásárolt nyomat mellé megkapja az eredeti negatívot bekeretezve.  A weboldalra a n…