Ugrás a fő tartalomra

Tévútak

Az egész egy hibás koncepcióból idul.
Azt hiszed hogy birtokolhatsz valamit....ettől a gondolattól fogva minden ostobaság bárhova jutsz is.
Vannak akik másokban keresik a saját középpontjukat....ha te nem leszel nekem végem, ha elhagysz belehalok, stb.
Attól a pillanattól fogva hogy megszületsz egyedül vagy....persze van családod, vannak barátaid, szerelmeid, de ők nem fognak szembenézni semmilyen gonddal helyetted. Nem ők fognak meghalni hanem te, és bizony akkor is egyedül indulsz az útnak mint amikor megszülettél.
Az ember akit szeretsz, veled van mert veled akar lenni az életed egy szakaszán. Ha menni akar nem tarthatod vissza, hisz nem a tulajdonod, sohasem volt az.
Meg kell köszönnöd az időt amit veled töltött, és jó utat kivánni ez a minimum....visszatartani nem tudod...az onnantól beteges vergődés amiből sem te, sem ő nem jöhet jól ki.
Nem volt sosem a te középpontod. Csak egy illúzió volt semmi egyéb amivel becsaptad magad.
A középpont benned kell hogy legyen mert csak az az egyetlen fix dolog az életedben...magadban kell megtalálnod a mozdulatlanság békéjét, nem másban.
Ha ez sikerül csak mosolyogsz azon amit írtam, és nem rándul görcsbe a gyomrod arra a gondolatra hogy az, akit ma szeretsz, aki veled van, holnap talán másfelé indul élete útján elbúcsúzva tőled.
Sok szerencsét fogsz kívánni neki, és boldog leszel.
Nem fogsz kötődni semmihez, mert önmagadban van a mozdulatlanság, és a béke.
Azzal érsz el mindent, ha semmi sincs a kezedben.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…