2012. november 7., szerda

Tévútak

Az egész egy hibás koncepcióból idul.
Azt hiszed hogy birtokolhatsz valamit....ettől a gondolattól fogva minden ostobaság bárhova jutsz is.
Vannak akik másokban keresik a saját középpontjukat....ha te nem leszel nekem végem, ha elhagysz belehalok, stb.
Attól a pillanattól fogva hogy megszületsz egyedül vagy....persze van családod, vannak barátaid, szerelmeid, de ők nem fognak szembenézni semmilyen gonddal helyetted. Nem ők fognak meghalni hanem te, és bizony akkor is egyedül indulsz az útnak mint amikor megszülettél.
Az ember akit szeretsz, veled van mert veled akar lenni az életed egy szakaszán. Ha menni akar nem tarthatod vissza, hisz nem a tulajdonod, sohasem volt az.
Meg kell köszönnöd az időt amit veled töltött, és jó utat kivánni ez a minimum....visszatartani nem tudod...az onnantól beteges vergődés amiből sem te, sem ő nem jöhet jól ki.
Nem volt sosem a te középpontod. Csak egy illúzió volt semmi egyéb amivel becsaptad magad.
A középpont benned kell hogy legyen mert csak az az egyetlen fix dolog az életedben...magadban kell megtalálnod a mozdulatlanság békéjét, nem másban.
Ha ez sikerül csak mosolyogsz azon amit írtam, és nem rándul görcsbe a gyomrod arra a gondolatra hogy az, akit ma szeretsz, aki veled van, holnap talán másfelé indul élete útján elbúcsúzva tőled.
Sok szerencsét fogsz kívánni neki, és boldog leszel.
Nem fogsz kötődni semmihez, mert önmagadban van a mozdulatlanság, és a béke.
Azzal érsz el mindent, ha semmi sincs a kezedben.

Nincsenek megjegyzések: