Ugrás a fő tartalomra

Portréfotózás 2

A fotót a szinprofil miatt választottam.
Portréfotózáshoz elengedhetetlen kellékem, egy nikon nikkor fix 85-ös optika.
Ragaszkodom hozzá mert rettenetesen magas részletgazdagsága, torzításmentessége, kiválló partnerré teszi az ilyen jellegű munkákhoz.
Általában fix optikákat használok, mert tapasztalatom szerint magasan szebben rajzolnak mint bármelyik zoomos jószág. Nagylátószögre különösen igaz.
No de itt nem erről akartam írni hanem a képek feldolgozásáról, és egy apró de nagyon hasznos trükk használatáról.
Ha megtaláltuk a nekünk megfelelő fotót amivel dolgozni fogunk, akkor első lépésben a szinteket kontrasztokat dobjuk helyre. Ha az élesség nem 100 százalékos akkor az egyszerűen megoldható.
Duplázd meg a réteget az áttetszhetőséget állítsd overlay-re...a filter menüpontbót válaszd ki az other parancsot, azon belül pedig highpass pontot...itt az értéket állítsátok 0,5-4 pixel közé attól függ mekkora     az életlenség mértéke....persze azért nem árt éles fotót készíteni.
Háttér életlenítése a pár napja leírt tutor szerint megoldható itt is nagyon szépen!
jómagam igen ritkán készítek színes portrét de ha igen akkor egy saját színprofilt alkalmazok.
Ezt már sokan kérdezték de nem árultam mindeddig el...a teljes trükköt most sem írom meg, de a kiindulólépést megadom, ahonnan el lehet kezdeni a kisérletezést.
Fogjuk a fotónkat, duplázzuk meg a réteget...az alsó réteget állítsuk fekete fehérre, a felső réteget pedig soft light-ra. Ennyi :) innen el lehet kezdeni tovább játszani de az alaplépés az ez.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…