Ugrás a fő tartalomra

Vaczak Hotel: Tranzisztoros ömlesztett sajt.



Fura képre érkeztem a hotelbe...Bigkvájetplíz (azaz Ramón) felfelé tekintgetett egy magas sovány fiatal srácra, aki viszont Ámerikai (direkt á-val) harci pózban (azaz járt a feje mint a bológatókutyának wartburg kalaptartón a kőbányai úton) visítozott megállás nélkül....ugyanazt a frázist ismételgette, mintha ezzel nőtt volna az esélye hogy Bigkvájetpklíz megérti...
-Amerikai állampolgár vagyok! Én Amerikai állampolgár vagyok nem érhet hozzám! -üvöltötte fröcsögve....
Bigkvájetpklíz meglátva hogy ott vagyok hátrapillantott és fordítást kért...
-Mi a fasz baja van ennek????
-Azt magyarázza -mondtam lassan tagoltan- hogy amerikai állampolgár és nem érhetsz hozzá.
-Nem e? -kérdezte gúnyosan
-Szerinte nem....feletem vállrándítva....

Bigkvájetpklíz visszafordult a gyerekhez aki még mindig ismételgette magát láthatóan már csak a körégyült honfitársai kedvére megmutatva, hogy az amerikai állampolgárság elrettentésre sem utolsó.
Én azonban már láttam, hogy kollégám lábtartása kicsit megváltozik.
A pofon kilövőállásba került, már csak a megfelelő pillanatra várt....nem kellett sokáig várnia mert mikor a világ másik feléről érkezett barátunk arcán egy pillanatra kiült a győztes gúnyos mosolya, a pofon megindult.
Ahogy a nagykönyvben le van írva....akkora csattanás volt, hogy szinte az álmennyezet beleremegett.
Mr Amerikaiállampolgárvagyokelakezekkeltőlem enyhén megemelkedett, majd egy kötéltáncos lágyságával, és egy negyvenes kazánfűtő erejével zuhant a fotelbe, pedig az vagy három méterre volt tőle.
Bigkvájetpklíz mint aki jól végezte dolgát elfordult, és otthagyta gondolkodni.
A srác vádlón nézett rám, gondolván hogy a fordításom nem felelt meg az ő verziójának...nem akartam kétségek közt hagyni, így elővettem legszebb mosolyomat, és legnyájasabb stílusomat majd köszöntöttem.

-Isten hozott Európában!

Hiába nálunk még a hamburger sem ugyanaz!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…

Ez nem kelet...Ez nem nyugat...Ez Szarajevó!

Ez nem kelet, ez nem nyugat, ez az a pont ahol minden találkozik. Szarajevó városa több szempontból is egyedülálló. A nyugati és keleti vallás, kultúra keresztútjáról beszélünk ahogy egymás szomszédságában áll mecset, ortodox templom, katolikus katedrális, és zsidó zsinagóga. A város története legalább annyira sokrétű mint a lakossága, vagy a látvány amit nyújt. 1914-ben itt gyilkolták meg Ferenc Ferninándot ami kirobbantota az elő világháborút. A második világháborúban Szarajevó az usztasák által irányított független Horvát Államhoz került így a város zsidó, és szerb lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. 1992 április ötödikén egy béketüntetésre szerb orvlövészek sortűzzel válaszoltak, ekkor kezdődött meg Szarajevó 1996-ig tartó ostroma, amiben 12.000 ember veszítette életét.


2018. február 9 Lassan sétikálok a repülőtér körül és próbálom eldönteni hogyan jussak el a szállásomra az óváros részbe...villamost, buszt nem látok, pár taxis lustán dohányzik a kocsinak dőlve v…