2012. április 15., vasárnap

A kikötő.

Vannak olyan emlékek amiket átélésük pillanatában a pokolba kívánunk majd amikor pár év elteltével visszaidézzük nosztalgikus érzés rohan meg bennünket....nem írtam még le sosem ennek a képnek a történetét, most megteszem.
A cég akinek dolgoztam úgy döntött hogy negyven kilométerre lakhelyemtől egy kikötőben kell dolgoznom. Van ott egy kikötői felügyelő neki kell segítenem. Miért is ne? -gondoltam...megismerkedem egy tengerésszel és a portáján majd sztorizgatunk egész éjjel....
Persze főnököm azt elfelejtette közölni hogy nem tehetem be a lábam a helyiségébe így egész éjjelt a mólón sétikálva tölthetem el

....
Nagyobb térképre váltás

Január itt sem meleg és én nem készültem arra hogy szabadban kell rostokolnom főképp nem egy kikötőben ahol folyamatos a erős nyírkos tengeri szél.
Beülhetek az autómba melegedni ha gondolom - szólt a matróz (akivel a későbbiekben összebarátkoztam)
Az autómba....az én autóm a mai napig egy fehér kettes golf jelenleg 22 éves.
Szeretem....pöccre indul, van benne vagy 140 paci, megy mint a golyó.....és a fűtés?
Hát az olyan optikai tunning féle....pirosra csavarom a gombot és nézegetem hogy bizony ez a meleg légfuvallat színe.....ennyi.
Ráadásul pillanatok alatt bepárásodik ergo nem látok ki tehát ki kell szállnom mert így a kolléga gondolhatja alszom....
Séta....fel, és alá a mólón.....
-2 -4 fok
Ing fölötte egy kabát de semmi egyéb...van egy eső elleni kapucni ha meleget nem is ad de a széltől legalább véd.
Én nagyon szeretem a hideget és nem vagyok fázós....reggelre fájt az összes izületem, minden mozdulat mintha lassítva történt volna. Két marokkói meg akar késelni egyéb nem történt az éjjel.
Hajnalba úgy nyitottam ki a kamerát hogy nem éreztem mit csinálok....30-40 mp-ig exponáltam.

A térképrészleten látható a szikla felülről, amit fotóztam.
Sok éjszakát töltöttem el ott de egyik sem volt kellemes...viszont az égen a millió csillag és a tenger fekete végtelenje sosem volt még olyan szép mint ott a hidegben.

Nincsenek megjegyzések: