A fotózás mint művészet örökös út.
Megtanulsz fotózni....megtanulod mitől lesz éles a kép...mitől mosódik el a háttér, hogyan emelj ki dolgokat, hogyan komponálj. Az igényesség ott kezdődik amikor ezeket a dolgokat már nem akarod az automatikára bízni hanem számolsz....fejben és akár pillanatok alatt. Amikor tudod mit akarsz látni a képen és tudod hogyan érheted el....itt általában belép a film. A filmes fotográfia bár sokan a digitális fotózás idejemúlt elavult bonyolult formájának tartják, messze túlmutat a digitális világ steril, hibamentes, ezáltal végletekig unalmas világán.....
Méred a fényt...eleinte talán fénymérővel de idővel csak dekoráció lesz nálad és azt veszed észre hogy már csak feltart és fejből tudod milyen fényekhez milyen expó és záridő tartozik...
Majd eljutsz oda amikor már filmre is tökéletesen exponált éles fotókat készítesz....
Ezen a ponton értél el a parthoz, ahol el kell indulnod az ismeretlen felé.
El kell felejtened mindent amit megtanultál....meg kell tanulnod másképp használni a fotográfiát...a jól ismert út helyett most az ismeretlenbe kell vetned magad.
A megmutatás másik dimenzióját kell megtanulnod...amikor a kép szavak nélkül kelt érzelmeket....amikor nem kell oldalas magyarázatokat írni a képek mellé hogy megértsék az emberek.
Ne érdekeljenek az emberek.....
Ne akarj a szájukba rágni mindent....lemorzsolódnak....újak jönnek....
Ne hidd hogy újra partot fogsz....ne keresd a partot....nem létezik.
Ne arra figyelj amire mindenki....kerüld az utat és láss bele a részletekbe....ne a tájat fotózd hanem az esszenciáját.....ne az embert hanem a lélegzetét...ne az arca legyen a fotón hanem cigarettájának az illata.
Megtanulsz fotózni....megtanulod mitől lesz éles a kép...mitől mosódik el a háttér, hogyan emelj ki dolgokat, hogyan komponálj. Az igényesség ott kezdődik amikor ezeket a dolgokat már nem akarod az automatikára bízni hanem számolsz....fejben és akár pillanatok alatt. Amikor tudod mit akarsz látni a képen és tudod hogyan érheted el....itt általában belép a film. A filmes fotográfia bár sokan a digitális fotózás idejemúlt elavult bonyolult formájának tartják, messze túlmutat a digitális világ steril, hibamentes, ezáltal végletekig unalmas világán.....
Méred a fényt...eleinte talán fénymérővel de idővel csak dekoráció lesz nálad és azt veszed észre hogy már csak feltart és fejből tudod milyen fényekhez milyen expó és záridő tartozik...
Majd eljutsz oda amikor már filmre is tökéletesen exponált éles fotókat készítesz....
Ezen a ponton értél el a parthoz, ahol el kell indulnod az ismeretlen felé.
El kell felejtened mindent amit megtanultál....meg kell tanulnod másképp használni a fotográfiát...a jól ismert út helyett most az ismeretlenbe kell vetned magad.
A megmutatás másik dimenzióját kell megtanulnod...amikor a kép szavak nélkül kelt érzelmeket....amikor nem kell oldalas magyarázatokat írni a képek mellé hogy megértsék az emberek.
Ne érdekeljenek az emberek.....
Ne akarj a szájukba rágni mindent....lemorzsolódnak....újak jönnek....
Ne hidd hogy újra partot fogsz....ne keresd a partot....nem létezik.
Ne arra figyelj amire mindenki....kerüld az utat és láss bele a részletekbe....ne a tájat fotózd hanem az esszenciáját.....ne az embert hanem a lélegzetét...ne az arca legyen a fotón hanem cigarettájának az illata.
Megjegyzések
Mondtam, hogy lepipálsz bennünket, ún. írókat. :)