Ugrás a fő tartalomra

Majdnem képzelt riport.


Majdnem képzelt riport.


-Elnézve a képeidet különleges mondanivalód lehet, amit rajtuk keresztül közölsz a világnak…
-Nem nincs ilyen.
-Ezt hogy érted?
-Nem akarok közölni semmit….
-Értem….a művészek általában valamilyen sajátos nyelven, a művészeten keresztül kommunikálnak…így értettem.
-Tudom hogy így értetted de én nem kommunikálok
-Valamiért csak fotózol
-Szeretek fotózni…ennyi
-Nem is érdekel megnézik e a képeidet, vagy hogy mit gondolnak róluk?
-Nem
-Mármint melyik nem?
-Mindkettő….nem érdekel megnézik e, és az sem, hogy mit gondolnak róluk.
-Miért nem?
-Mert nem számít nem nekik csinálom.
-Érdekes ponthoz érkeztünk…kiért  miért csinálod?
-Magamért.
-Úgy érted kedvtelésből?
-Úgy….kedvem van csinálni….csinálom.
-De valakihez csak szólnak a képek, írások….
-Nem…magamnak írom, magamnak fotózom
-Ez úgy hangzik mintha önzés lenne az egész művészeted…
-Mindenkié az.
-Ezzel vitatkoznék.
-Veszítenél.
-Vannak művészek akik tudatosan adni akarnak valamit a világnak…hogy jobb, szebb legyen….róluk mit gondolsz?
-Azt hogy hazudnak.
-Miben?
-Mindenben.
-Ezt kifejhetnéd bővebben.
-Nincs értelme.
-Miért nincs?
-Mert nem számít a véleményem.
-Ezt miből gondolod?
-Abból hogy senkié sem számít…a világ nem véleményeken áll vagy bukik.
-Te művésznek tartod magadat?
-Nem.
-Akkor minek tartod magadat?
-Szerencsésnek.
-Miben?
-Abban hogy nem vagyok művész.
-Azt gondolod az balszerencsés dolog?
-Igen.
-Miért?
-Szar lehet az emberek elismeréséért, figyelméért színészkedni….
-A művészek szerinted színészkednek?
-Ha meg akarnak élni……
-Te megélsz belőle?
-Miből?
-A művészetből.
-Én nem vagyok művész.
-Igen ezt mondtad már.
-Akkor talán tartsd fejben  mielőtt keresztbekérdezel.
-Mégis mit üzennél azoknak akik szeretik a képeidet?
-Semmit.
-Nincs semmi mondandód nekik?
-Nincs…nem ismerem őket….
-Nem gondolod hogy ezzel megbántod őket?
-Nem.
-Nem gondolod hogy ez a beszélgetés nem vet túl jó fényt rád?
-Azt hiszem tudod a választ….
-Igen azt hiszem tudom….köszönöm a beszélgetést.
-Nincs mit.     

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…