Ugrás a fő tartalomra

Iphone Hipstamatic...avagy fotózz vagy se?

Szöget ütött a fejembe egy cikk  HVG-n, miszerint az év fotóriportere Iphone-al fotózta a katonákat Afganisztánban.....
Előre leszögezem. Nem vagyok iphone fan jómagam htc, és android párti vagyok, ám ez az alkalmazás az én telefonomon is megtalálható, és tucatjával tölthető le a netről.
Érdekes jelenséggel állunk szemben.
Talán a Holga, és a Lomográfia reneszánszával kezdődött ez a hullám.
Anno jómagam is vettem Holgát és kattogtattam is vele szorgalmasan. Remek kis masina, igazi retrohatás érhető el vele, akár színes akár fekete fehér filmmel.
Erősen vignettál, és a színek természetesen a létező összes irányba elcsúsznak. Műanyagoptika felbontóképessége teljesen kezdetleges, az egész "gép" műanyag stb...
Mindazonáltal hódítani kezdett, és vették is fiatalok mint a cukrot mert trendi volt stb....
Trendi....egészen addig míg rá nem jöttek hogy filmmel működik....amit elő is kell hívni.
Kétlem, hogy professzionális laborban hívatná bárki is a Holga képeit, más csak az ár miatt is.
Tank, folyadékok, és szépidő....namost én megnézném azt a fiatal Holga tulajdonost, aki elsőre próbálja befűzni a tekercset a spirálba....legyen szerencséje és Patterson cuccal akadjon össze, mert azt a legkönnyebb talán fűzni....
De itt sajnos felmerül, hogy ez egy szakma, és a jó hívás nem csak a technika ismerete hanem a rutin kérdése is...ezt úgy a legkönnyebb tanulni ha csinálja az ember.
Itt azt hiszem nagyon lemorzsolódott a mezőny!
Photoshoppal igen egyszerű a Holga illetve egyéb játékkamerák világát utánozni, rengeteg action született erre is...(jómagam azért szeretem a szememet használni és magam beállítani az értékeket)
Csak idő kérdése volt mikor jön ki telefonra is a toycam effekt.
Lehet e telefonnal világversenyt nyerni? Hát miért ne lehetne! Tipikus amatőr szokás, hogy a technikához társítjuk a jó képeket....ergo minél jobb a kamerád, nagyobb az optikád, annál komolyabb fotós vagy, és annál jobb képeid lesznek....na ez egy hülyeség....
Egy fotós egy csipősdobozzal is fényképez. A jó kép nem kamerafüggő!
Azok akik a technika bűvöletében élnek, vegyenek szemügyre egy pár Capa, Bresson, Kertész fotót...utána fogják kezükbe azokat a gépeket, és tegyék fel a kérdést....tudnék én ezzel fényképezni?
Nem a technika hiányzik hanem a fotós.
Azt a kort éljük mikor mindenki fotós, mert automatizált effektek, beállítások kiszolgálják....akkor miért ne lehetne Iphone-al fotózni?
Talán egy profi digitális kamera nem ugyanazzal a könnyedséggel használható?
Én sem szöszmötölök manuális beállításokkal ha akciófotózás van...rábízom a gépre csak blendét állítok.
Egyszóval semmi kivetnivalót nem látok a telefonhasználatban, sőt...rámutatott egy igen érdekes jelenségre....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…