Ugrás a fő tartalomra

Séták Londonban

Kicsit elfáradtam a sok nézelődésben....
Vendéglátónk ma elindult New Yorkba...kicsit üres a kecó...
Mostanság a Rolleiflex-el sétikáltam és fotóztam...fura hogy mennyire másképp fotózik az ember vele mint egy digivel...százszor meggondolom mire, hogyan, milyen szögből mikor kattintok el egy filmet.
Sokkal inkább szerkesztek fejben és a fotográfia jócskán lassabb így...
Miközben minden fotóreklám azt sugallja hogy kattints mindenre ami mozdul ész nélkül, addig én egy tekercs filmet két nap alatt kattintok el....mondjuk belejátszik az is, hogy 5-6 font egy film...
Eleinte jópofának tartottam, hogy megbámulnak az utcán a géppel, mára azonban nagyon zavar....
az emberek úgy bámulnak, mint egy látványosságra, és hülyeségeket kérdeznek...volt aki megkérdezte minek sétálok egy búvárkamerával a nyakamban?
Mondtam neki, hogy a divatbemutatóra jöttem, és a fekete doboz a nyakamban csak dekoráció....
Van aki körbesétál, és lökdösi a haverját hogy nézze máá mi az a bigyó?
Volt egy két figura aki felismerte és odaszólt hogy szép kamera....velük nem is volt semmi baj....
Meglepően sok lomokamerát látok a holgától, a dianáig halszemmel vakuval stb....nyakban mondjuk még egyet sem láttam....
gondolom csak addig trendi amíg használni nem kezdik...
Pedig én szeretem a Holgát is. Sajátos képi világa van...
Összesítve jobban szeretek filmmel dolgozni még mindig....minden második ember ágyúkkal meg full extrás digi gépekkel szaladgál, és megfogni nem tudja, nemhogy beálítani vagy komponálni...végtelenül elkeserít hogy olyan híg a szakma amilyen....kiváncsi leszek majd a rolleiflexxel készült képekre és rohadtul sajnálom hogy otthonhagytam a Zeisst :((((

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…