2010. szeptember 20., hétfő

Séták Londonban

Kicsit elfáradtam a sok nézelődésben....
Vendéglátónk ma elindult New Yorkba...kicsit üres a kecó...
Mostanság a Rolleiflex-el sétikáltam és fotóztam...fura hogy mennyire másképp fotózik az ember vele mint egy digivel...százszor meggondolom mire, hogyan, milyen szögből mikor kattintok el egy filmet.
Sokkal inkább szerkesztek fejben és a fotográfia jócskán lassabb így...
Miközben minden fotóreklám azt sugallja hogy kattints mindenre ami mozdul ész nélkül, addig én egy tekercs filmet két nap alatt kattintok el....mondjuk belejátszik az is, hogy 5-6 font egy film...
Eleinte jópofának tartottam, hogy megbámulnak az utcán a géppel, mára azonban nagyon zavar....
az emberek úgy bámulnak, mint egy látványosságra, és hülyeségeket kérdeznek...volt aki megkérdezte minek sétálok egy búvárkamerával a nyakamban?
Mondtam neki, hogy a divatbemutatóra jöttem, és a fekete doboz a nyakamban csak dekoráció....
Van aki körbesétál, és lökdösi a haverját hogy nézze máá mi az a bigyó?
Volt egy két figura aki felismerte és odaszólt hogy szép kamera....velük nem is volt semmi baj....
Meglepően sok lomokamerát látok a holgától, a dianáig halszemmel vakuval stb....nyakban mondjuk még egyet sem láttam....
gondolom csak addig trendi amíg használni nem kezdik...
Pedig én szeretem a Holgát is. Sajátos képi világa van...
Összesítve jobban szeretek filmmel dolgozni még mindig....minden második ember ágyúkkal meg full extrás digi gépekkel szaladgál, és megfogni nem tudja, nemhogy beálítani vagy komponálni...végtelenül elkeserít hogy olyan híg a szakma amilyen....kiváncsi leszek majd a rolleiflexxel készült képekre és rohadtul sajnálom hogy otthonhagytam a Zeisst :((((

Nincsenek megjegyzések: