Ugrás a fő tartalomra

Az Örmény

Az első évben mikor ideköltöztünk esett meg az eset....
Sétáltunk borival az utcán, mikor megláttunk egy pizzázót....kicsi helyiség, apró kiszolgáló, csúnyán összetört orral....
Naná hogy szimpatikus lett!
-Együnk egy pizzát! -mondtam Borinak
Ő is méregette kicsit a dolgot, majd rábólintott. Megrendeltük a pizzánkat, és beszélgettünk....egyszer csak a kisember megfordul....
-Ti magyarok vagytok! -mondta angolul.
Rábólintottunk. Kiszalad a pult mögül, kezet ráz velünk örömében hadar...
-Hát én ormeno vagyok! Mi barátok!
Borival összenéztünk...ormeno...hm....az meg mi fia borja?
Na pár perc alatt kihámoztuk, hogy Örmény és valamiért nagyon szereti a Magyarokat....
-Én sütöm a legjobb pizzát ebben a faluban! -kiabálta
-Sőt egész Spanyolországban én sütöm! Olaszországban vettem a receptet! 4700 márkát adtam érte!
Kóstold csak meg Magyar!
És valóban....a pizzája valami fenomenális volt!
Kiderült még sok dolog...bokszoló volt...kokóval egy csapatban játszott. Olyannyira hogy kokót várta nyár végére látogatóba....
-Elegem lett a boxból! -mondta egy nap
-Nem akarok hülye lenni öregkoromra...itt ez a kis pizzázó...imádom...nyáron itt vagyok, télen hazamegyek a családomhoz, meg a gyerekeimhez ott is van egy kis házam...boldog vagyok így...
Ősszel bezárt, és megbeszéltük, hogy tavasszal az első pizza a miénk lesz.
Tavasszal naponta mentünk a bolt felé, de csak nem nyitott ki majd nyár eleje felé láttuk, hogy mozgolódnak a boltban.
Nosza lassan pizzázunk!
Ám helyette egy kocsma nyitott....
Gondoltuk nagyobb helyre költözött, és megkérdeztük a kocsmárost hova ment az örmény?
Nézett minket egy darabig majd kibökte.
-Meghalt
Megszédültünk
-Tavaly hazafelé autóbalesetet szenvedett.
Borival úgy éreztük magunkat mint akiket fejbe vertek.....
Meghalt.
Pedig olyan boldog volt.
Egész volt az élete. Ő csinálta a legjobb pizzát.
És én még a nevét sem tudom.

Megjegyzések

Gabesz üzenete…
Artur Grigorian volt örmény származású boxoló, aki Kokóval egy csapatben bokszolt...mitadistem Ő volt az edző Sdunek Mester veje is.
De ő hálaég él még.
Bár ezen a vonalon érdemes lehet elindulni ha szeretnétek kideríteni esetleg valamit!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Samyang F2,8/14mm teszt Balassa módra! :)

A Leitz Hungária egyik legszimpatikusabb mondata az volt hogy a teszt alatt maradj végig önmagad! Iszonyatos megkönnyebbülés volt nekem mert akik ismernek személyesen tudják hogy ami a szívemen a számon és hogy nem tudok kibújni a bőrömből.
Mikor megláttam a 14-es Samyangot az volt az első két gondolatom hogy:
1: Ez nagyon sérülékenynek tűnik a kis domború pofikájával,
2: Na most én mit csináljak ezzel?



Első körben kimentem kék órában a dunapartra hogy na akkor most aztán megcsináljuk a tipikus kékórás lánchidas parlamentes förtelmet mert bizony ez erre való! (NEM!) Igazából nem is volt kedvem elővenni és akkor jutott eszembe hogy maradjak önmagam... Jó de akkor mi a fészkes fenét kóválygok a dunaparton mint gólyafos a levegőben ahelyett hogy mennék a dolgomra! Én megrögzött szociofotós vagyok. Arcokkal, történetekkel dolgozom. És még valami! Folyamatosan azt tanítom hogy hacsak nem igazolványképet csinálunk akkor mutassunk meg minél többet az alanyunk hátteréből környezetéből mert a…

Csak ez lehetek

Pici sötét szoba....koszos bomladozó ágyak.

A földet ürülék borítja. Mennyezetről lógó apró izzó fénye dereng. Romlott hús szaga keveredik emberi vizelettel. Az ágyon gyerekek fekszenek.  Tizennyolcan laknak a kétszobás vályogházban. Egyik legsötétebb sarokban valami neszez...közelebb megyek...takarók között cseppnyi baba fekszik.  Beteg. Nem tudják mi baja van. Nincs pénz gyógyszerre. Nincs pénz orvosra. Nincs pénz buszra az orvosig. Félretették....lehet hogy megmarad...ha elég erős. Közelebb lépek, lábam megcsúszik, szandálom vöröses barna csíkot húz a földön friss ürülékből... Résnyire nyitott száján sipolva szalad a levegő...apró fogai koromfeketék...majd megmozdulnak. Fél tucanyi döglégy mászik ki a résnyire nyitott ajkak közül.  Még él...de a legyek már a szájába petéztek... Pár órája még egy üszkösödő láb savanyú, lassan bomló szagát éreztem alig pár centire az arcomtól, és nem gondoltam hogy jön még rosszabb.

De hiába...én erre vagyok alkalmas.  Tudom hogy még saját feleségem…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…