2010. június 27., vasárnap

Esti csevegés

-Beszélj nekem a démonokról... Kérlelt a fa. 
Füstön át merengve néztem a fa mögè. 
-Bármit mondanék nem én mondanám. Feleltem lassan. 
-Áruld el milyen az illatuk! Kérlelt tovább mintha meg sem hallotta volna mit mondok. 
-Mint az akácvirág hüvös tavaszi reggeleken. A fa merengve hallgatott... 
-És hogyan hivod öket? kèrdezte végül. Lassan szívtam be a füstöt, mélyen. 
-Nem kell hivnom öket... Lassan alábukott a nap és az ébensötétben valahol sündisznó neszelt.

Nincsenek megjegyzések: