Azután a reggel után miután felhívtak a kórházból hazamentem majd szinte minden öntudat nélkül lefeküdtem aludni....hatalmas német dogom mellém feküdt és békésen szunyókált velem egész nap....
Ébredéskor új érzés érkezett....hatalmas volt a világ....parányira zsugorodtam és a világ felfoghatatlanul óriási lett. Soha senki nem fog feltétel nélkül úgy szeretni többet mint ők.
Sokáig ücsörögtem az üres szobában bambán bámulva a falat....sírni se kedvem se erőm nem volt.
Pár nappal később mentem csak be a kórházba a jellegtelen kis nejlonszatyorért egy pénztárca sok apró fényképpel.....első lapon nagyanyám mellette én....második lapon icuka, és az öreg egy régi pannonián munkatársai körében felszabadultan nevetve....
Szakadt vacak ruhák amikből kifogyott a test...gazdátlanul halottan hevertek a szatyor alján..,..
Hivatal....kell hogy kapjak....ha nem kapok nem tudom eltemetni....illetve elhamvasztatni....segélyért állok sorban...temetkezési segélyért.....persze nekem nem jár....jóisten tudja megmondani miért nem.....az állam nem segít temesd el magad fiam vagy várd ki a szociális temetést....
Fizetés nap....lázas számolgatás....kijön...franc essen bele csak kijön így nem lesz szociális temetés....persze számlákat nem fizetek abban a hónapban....marad 478 forintom.....
Utolsó nap érek oda már listán volt a szociális temetésre....szótlanul fizetek nem nézek senki szemébe szégyenlem magam hogy ilyen sokáig kellett várni rám.....szégyenlem magam hogy nincs pénzem borravalóra semmi extrára csak egy sima hamvasztásra majd egy egyszerű urnára szemfedél nélkül....buta gondolat kopogtat elmémen....mi a fasznak szemfedél egy urnára????
Másfél hét és mehetek.....
Lassan telnek a napok....a 478 forinttal próbálok minél tovább kijönni....nem fog menni egy hónapig de amíg megy csináljuk....napi fél kiló kenyér...ketten esszük a kutyával...nem túl fényes de legalább ennyi van....egy hét és nincs több pénz....napi körök az ócskáshoz...régi adapterek, lámpák, vázák, mindegy mi az de valamit szinte naponta el kell adnom hogy enni tudjak....persze az ócskás is tudja ezt ehhez méri az árait.....nem haragszom....nem érdekel.....pár nap és nincs mit eladni....óvatosan nézek hátra a CBA-ban....ügyes vagyok...szemrebbenés nélkül lopok....zsemlét kiflit....néha még egy zacskós tej is összejön....nem szégyenlem magam.....
Letelik a másfél hét....a temetkezési hivatal szűk előszobájában várok szótlanul....hozzák....jellegtelen papírdoboz....aláírom elköszönök és hazaindulok.....walkman, kitaro.....kibaszott tortadoboz....öregem egy telibebaszott tortás dobozban van!
Megjegyzések