2009. június 30., kedd

Nevet a Pilis


face 2
Originally uploaded by Brikac 
Sok kommenet kaptam erre a képre hogy milyen őszinte, boldog, egyszerű....a története vegyes.
Tavaly télen amikor otthon jártunk volt egy olyan kötelességem amit nem halogathattam tovább. El kellett szórnom nagyszüleim hamvait.
Sokat gondolkodtam hol lehetne ezt megtenni ahova bármikor vissza tudok menni elidőzni, gondolkodni, emlékezni.
A pilis mellett döntöttem. Ameddig lehetett kocsival mentünk, majd hátitáska és be az erdőbe....az úttól eltérve egy jellegzetes fáig besétáltunk az erdőbe...megjelöltem a fát és elszórtam a hamvakat majd betemettük hóval....a tavasz majd elvégzi a dolgát.
Mikor eltemettem megrázkódott a fa (gondolom szél) és engem is betemetett hóval. Félreérthetetlen jelzés volt a fa részéről....eszembe jutott családom egyik régi jelmondata (Hodie mihi, cras tibi) Ma nekem Holnap neked.
kisétálva az útra kattintttam Boriról ezt a képet csak magunknak...később feltünt hogy talán több is mint egyszerü fotó mert az a vidámság életöröm amit tükröz szöges ellentéte annak amiért ott voltunk....persze ezt eddig nem tudhatta senki.....

2 megjegyzés:

Zoltán Pintér írta...

Hm szép..a törénet is, a kép is!

Dr. Pal Gooz írta...

Szep... nagyon!