A Balassa

-Mond barátom van 15 perced önmagadra? Ezt a kérdést tettem fel. -Majd holnap most rohanok. -Ó kinek van erre ideje dolgom van. -Dolgozom! Idő. Tudod ez minden bajnak az alapja...azt hiszed hogy van időd! Azt hiszed mindig lesz egy holnap. Mindig lesz egy következő perc arra, amit lényegtelennek ítélsz. Had kérdezzek egy nagyobbat. Van egy heted önmagadra? A válasz rengetegszer az hogy nincs, már nincs szabim, most nem tudok eljönni a munkából, kirúgnak stb stb stb... Minden ilyen választ ismerek jól. Egyszer régen egy hónapot szerettem volna önmagamra áldozni. Szerettem volna elmélyülni picit...kilépni mindenből és megtapasztalni azt a közelségét istennek ami végigkísérte gyermekkoromat de idővel elveszett. Nem lehet mert kirúgnak, nincs szabim, és jöttek nekem is a sablonválaszok. Idővel elgondolkodtam, és feltettem a kérdést magamnak. MIÉRT dolgozom napról napra sokszor tíz tizenkét órát azért hogy holnap újra bejöhessek amíg világ a világ... HOGYAN lehetsége...

Téli napokon vörösbe borul a tenger ahogy a napkorong megjelenik a látóhatáron....ez már nem az az arc amit unalomig ismertek a turistakatalógusokból...ez valami teljesen más. Ez a tengernek, és a mediterrán világnak az az arca amit csak kevesen, leginkább csak az itt lakók, mi ismerünk. A Nap még melegen süt de a tenger felől már friss szél érkezik... Reggelente a tenger mint a tükör...tiszta rezzenéstelen. A halászhajók lassan beúsznak az öbölbe, és az élet megindul....a kávézók teraszai megtelnek de már nem turistákkal hanem helyiekkel. Reggel lemegyek a partra és leülök közel a vízhez...hallgatom ahogy halkan dobog a tenger szíve. Nézem a felbukkanó kormoránokat. Ilyenkor olyan közel érzem magam a teremtőhöz amennyire csak lehetséges. Minden lelassul és az élet már nem egy bonyolult akadálypálya ahol folyamatosan rohannom kell hanem halkan csörgedező lassú patak ami nem aggódik csak halad a maga útján. A tenger remek társ az elmélyüléshez...többet taníthat mint ezernyi m...

Való igaz...újabb előadást tartani ingyen ismét nem a legjobb üzleti vállalkozás.... -Legalább annyit kérnél hogy neked ne legyen deficites! -A repjegyedet azért fizetik ugye? -Azért valahogy csak lehúzod őket a végén nem?  Általában ezekkel bombáznak barátaim, ismerőseim....majd miután válaszoltam elkönyvelik hogy jó a Balassa hülye és kész.... Legutóbb almáért vállaltam az egész workshopot de most had kérjelek meg titeket hogy ne hozzatok több almát mert ránézni sem nagyon bírok már :) Szóval hogy egyesével megválaszoljak minden kérdést.... Ez az előadás teljesen ingyenes lesz mint ahogy a legutóbbi is volt. Így természetesen deficites...számoltam vele hogy így lesz. A repjegyemet magamnak fizetem...mondjuk csak odafelé van meg haza majd a szerencsére bízom magam a jóisten eddig sem hagyott cserben most sem fog így vagy úgy de hazajutok. És ahogy Áprilisban sem tettem most sem szándékozok lehúzni senkit semmivel. Egyszerűen csak hazamegyek és elmondok mindent amit...