Anyám...ízlelgetem a szót...számban keserű epeként árad szét a harag... Köszönöm...feltódulnak a dolgok... Emlékszel amikor a kocsma előtt hagytál pár hetesen a napon? Ha nem tetted volna nagyanyámék talán nem vettek volna magukhoz.... Emlékszel szép szavakra? -Nyisd ki az ajtót te dagadt kis geci! -üvöltötted rekedt részeg hangon.... Emlékszel még hogy az iskolában mindenki útált miattad? Tudod te egyáltalán mennyire szégyeltelek? Születésnapomon nagyanyám adott neked egy százast...nem...nem ajándékra, hanem hogy el tudj menni kocsmázni és ne tedd tönkre azt az egy napot az évben amikor boldog lehetnék...egyszer hoztál ajándékot...kaptam egy rohadt ananászt a zöldséges kukájából...én emlékszem... Köszönöm hogy úgy alszom minden éjjel mint egy kibaszott kutya aki minden rezzenésre felriad és támad, köszönöm hogy eltelhettem gyűlölettel ami szülte démonjaim, köszönöm hogy megnézhettem milyen az amikor valaki leépül és a saját mocskába fullad, köszönöm hogy tönkretetted nagyszüle...