A Balassa

Ritka nap volt...bemehettem nagyapámmal dolgozni az Armafiltbe....kattogtathatok írógépen, békázhatok, sőt akár targoncát is "vezethetek"! A hajnali keléstől eltekintve remek nap elé tekinthettem.... A lada lassan halad a gyár felé....nagyapám rámnéz.... -Lacika aztán nehogy nekem elkezdj zsidó vicceket mesélni! Akkoriban terjedtek el a trallala trallala jól habzik a nagypapa stb jellegű viccek és természetesen mint minden iskolás én is ontottam őket.... -Rendben...bólintottam komolyan Nagyapám egy kisebb részleg vezetője volt...irodájában 4-5 emberrel dolgozott többek között az Ivánnal, és a Kató nevű fickóval akivel állandóan ércelődött hatalmas orra miatt...ezt Iván is kapta tőle rendesen mármint a jelzőket az orrára...voltaképp folyamatosan ment az egymás szivatása. Mint mindig most is az irodájában kezdtem ahol mindenki meg akart nézni, meg akart simogatni, és olyan rejtet fiókokból kerültek elő csokik hogy csak lestem.... Iván belépett az irodába egy kis táskáva...

-Válaszolok neked a kérdésedre. súgott a halál a fülembe miközben a nadrágján egy sárgás foltot piszkált... -Nem kérdeztem semmit. feleltem kissé meglepetten....nem is a jelenléte lepett meg, nem is az hogy megszólalt hisz be sem áll a szája...a hangja lepett meg... -Ó dehogynem...felelte...egy kérdés hozott e világra és a válasz fog elengedni... -Azt akarod mondani, hogy meg fogok halni?  kérdeztem halkan -Volt valaha kétséged e felől? -Nem nem de valahogy másképp képzeltem....feleltem.... -Mindegy hogy porszem vagy szikla, a vízben mindkettő elsüllyed....szólt halkan és tovább piszkálta a nadrágját....

-Két jegyet kérek szépen. Mondom mosolyogva a pénztárosnak. Istenem persze hogy mosolygok...évente egyszer jutok ide mikor itthon vagyok..... -Elnézést ez csak egy.  Szólok halkan. -Egyet kért! köpi felém flegmán a pénztáros -Nem...ketten vagyunk és én két jegyet kértem.... -Háromezer...... Kis karórákat tol elénk....igen végre elérkezett ide is az órás rendszer! Felcsatolom és megindulok Zolikával az öltözők felé,míg Bori a másik irányba indul.... -Hogy a francba kell ezt a szart kinyitni? morgolódom.... -Nemtom...szöszöl zolika is -Baszod jobb volt nekem a kisöreg, aki mindig itt bóklászott...kinyitotta bezárta elmenet adtam neki egy kétszázast és sosem volt gond a cuccommal.....morogtam az orrom alatt míg a zárat babráltam.... -Navégre! megoldódott.... -Melyik medencét célozzuk meg? kérdezte Zolika -A kevésbé meleget.....elsőre jó az.... Hideg csípi minden tagomat míg a medence felé sétálok....a víz felett a gőz folyamatos táncot lejt és a fények misztikussá varázs...

Szöget ütött a fejembe egy cikk  HVG-n, miszerint az év fotóriportere Iphone-al fotózta a katonákat Afganisztánban..... Előre leszögezem. Nem vagyok iphone fan jómagam htc, és android párti vagyok, ám ez az alkalmazás az én telefonomon is megtalálható, és tucatjával tölthető le a netről. Érdekes jelenséggel állunk szemben. Talán a Holga, és a Lomográfia reneszánszával kezdődött ez a hullám. Anno jómagam is vettem Holgát és kattogtattam is vele szorgalmasan. Remek kis masina, igazi retrohatás érhető el vele, akár színes akár fekete fehér filmmel. Erősen vignettál, és a színek természetesen a létező összes irányba elcsúsznak. Műanyagoptika felbontóképessége teljesen kezdetleges, az egész "gép" műanyag stb... Mindazonáltal hódítani kezdett, és vették is fiatalok mint a cukrot mert trendi volt stb.... Trendi....egészen addig míg rá nem jöttek hogy filmmel működik....amit elő is kell hívni. Kétlem, hogy professzionális laborban hívatná bárki is a Holga képeit, más csak az ...

Nem azt fotózom ami lenni akarsz...nem akarom polírozni az egódat... Nem vagy hibátlan...nem vagy szép...nem vagy eszményi, sem pótolhatatlan. Hibáid, hiányosságaid tesznek érdekessé számomra....azok igazolják létedet. Telis tele a világ tökéletes emberekkel....maradj meg nekem tökéletlennek....vétkezőnek....démonokkal teli frusztrált emberi roncsnak..... Légy ostoba és sétálj százszor is bele ugyanabba a csapdába! Vétkezz isten, ember ellen! Légy bűnös aki nem vállalja tettét, fiú ki anyjából lakmározik, légy te az ujj mely ravaszt húz, légy a golyó mely agyvelőt fröcsköl a falra, hazudj, és neves mindenen.... Légy ártó démon ki csak a jelre vár. Jelre mely kaput nyit számára, és légy te a kapu amin minden betör ami a fény kioltására hivatott. Légy te a fény mely halkan örökre kialszik, és a démon mely felette kacag....

Telefontöltő, elosztó, régi walkman.....turkálok a fiókban, keresgélek..... Semmi.... Újjabb fiók, újabb keresgélés....semmi.... Kell hogy legyen valami....valami amit még nem vettem észre....bármi..... Laposüveg.....ez az! Krómozott szép laposüveg....zsebrevágom megvakirgálom a kutya fejét és már megyek is.... Pár sarok....komótosan lépek be a bazár pincehelyiségébe. -Szia Laci! szólok a bazárosnak -Adjonisten! köszön vissza.... -Van itt valami amit eladnék...... -Mutasd.... Átadom....nézegeti..... -Nem kell.....vágja rá.... -Ne bassz már Laci...tudod hogy nem gagyi..... -Tudom de akkor sem kell.... -Mondj rá valamit....fogom kérlelőre.... -Nem...nem kell...nem tudom eladni... -Itt a kilencben? Nem a faszt nem.....kéne vennem valami kaját...kutyának is.... -Adok egy ötszázast.... -Rendben. Irány a bolt....holnapig megvagyok...csak holnap is kell majd valami amivel meggyőzöm.....fiókokban kutatok fejben miközben leveszem a polcról a kenyeret...... Régi történet é...