A Balassa

DSC_9396 Originally uploaded by laszlobalassa Feltettem par makro fotot. A fotozasnak ezt az agat teljesen amator szinten uzom kizarolag hobbibol. szamomra olyan mintha egy kicsit elmerulhetnek egy masik sokkalta oszintebb vilagban ahol senki sem hazudik, senki nem akarja melleit megemeltetni vagy eltuntetni a rancait.....hobbi ne felejtsetek ezt a szot mikozben nezegetitek... :)

Carlosek az eletmuveszek. Camino 2. fejezet Szóval ott tartottunk, hogy a vizigótok kitartottak….Na jó a viccet félretéve a tegnap éjszaka tényleg csodálatos volt. Egyrészt a hely is nagyon varázslatos volt, másrészt viszont tényleg átbeszélgettük Bernatékkal az éjszakát. (az éjél amit a kedves írt valójában fél 3-at takart) és egy nagyon kedves valakit ismerhettünk meg személyében és testvérében. Úgy éreztem befogadtak és ez nagy boldogsággal töltöttel. Miközben beszélgettünk a tenger és az ég csodálatosan váltogatták szebbnél szebb ruháikat mielőtt minden éjsötét lepelbe öltözött. Hazaérve a hab az volt a tortán amikor Berni megmutatta a nagyszülei rejtett lakását szállodán belül, majd amennyi melegséggel csak lehetett elbúcsúztak tőlünk. Első nap a caminon. Ha azt mondom kissé csalódtam, akkor kibaszott finoman fogalmaztam! Ha nem fizetünk szobát, akkor nem tusolhatunk, se semmi. Hú de kurvára tisztelik itt a zarándokokat! Ha van lóvéjuk! Hát nekünk nincs! Egyszerű csövesek vagyunk!...

Napló. Valójában kevesen tudják de a 2004-es camino de santiago-n naplót vezettünk végig. Felét Bori másdik felét én írtam, a vége felé bori többet írt itt majd pótolom emlékeim szerint. Az átirartot itt helyezem el egyrészt mert senki sem olvassa a blogot másrészt meg ha egyszer megsemmisülne az eredeti legyen egy másolat. Bori írását dőlt betűvel írom a sajátomat rendes betűkkel. A naplóra jellemző a naivitás a szókimondás és részemről néha vulgaritás mivel ezt kizárólag magunknak írtuk. (az útnak nagy álmokkal vágtuknk neki köszönhetően az előzetes irodalomnak és ott koppantunk hatalmasat amikor az első kilométereket megtettük mai fejjel úgy gondolom jó hogy így történt akkor azonban másként gondoltam) 2004 Zarándokút. Ez az egész úgy kezdődött mint egy álom: felszálltunk a repülőre majd landoltunk Gironában. Még a levegő is más volt, olyan selymes puha. Egy vagyont kellett volna fizetni és egy csomót várni a buszért. Elindultunk gyalog. Az első stoppos kalandom! És a legnagyobb meg...