Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2012

Vaczak Hotel: Thomas a 0000001659453-es ügynök!

Ezen történetek kifejezetten fiktív történetek a hotel nem létezik...sosem létezett, és nem is fog sosem. Minden egyezés kizárólag a véletlen műve!  -Kérlek az emeleten ne csinálj nagy zajt! szólt a recepciós intelme a beérkezett három angol vendéghez....illetve nem is angolok...Írek! Rögbicsapat utolsó estéje a hotelben.....el lehet képzelni hogy nem rendelkeznek egy atomfizikus vagy mikrobiológus értelmi illetve kommunikációs képességeivel.... Mire felértek az emeletre voltakép zengett tőlük a hotel...illetve egyiküktől hívjuk mondjuk Thomasnak.... -A jó kurva anyátokat- csattant fel Ramón és hangosan szuszogva mint egy asztmás angol bulldog rohamra indult.... -Várj megyek én is hátha beszélni is kell! szóltam utána....ugyanis Ramón szókincse a BIGKVÁJETPLÍZ!!!-en kívül talán még a fákemáder-ig terjed amit az angolok természetesen meg sem értenek, de ezt még Ramónnak nem mertük elárulni.... Kipp-kopp az ajtón, és mivel nem tágítottunk illetve mesterkulcsunk is volt az ajtó

Mobil.

Lassan egy hónapja is van neki hogy nem kapcsoltam be a mobilomat és észrevettem pár dolgot amit érdemes megjegyezni... Sokkal nyugodtabb vagyok. Nincs késztetésem hogy megnézzem kerestek e vagy kaptam e üzenetet. Nem érdekel. Összeszedtem érveket ellenérveket. Havonta fixen kiemelnek a zsebemből egy adott összeget, de az évek alatt én megrendelést egyszer sem kaptam mobilon ergo nekem bevételt nem hoz. Barátaim interneten érnek el felhívni szinte sosem szokott senki, és én sem igen telefonálok senkinek. A szolgáltatások java részére semmi szükségem valójában. Nem vagyok fontos ember bár ezt a mobilos cégek szeretik elhitetni, az én esetemben ez nem így van. Igen van benne kamera de az a legjobb esetben is szarnak nevezhető kamerának nem. Éjjel órákon át gondolkoztam rajta, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem kapcsolom be többet. Semmivel sem lett jobb az életem tőle, és élvezem hogy nem kell figyelnem rá, és hogy bármit csinálok is nem tudnak megzavarni benne. Ne

Hideg

Szeretem a hideget, és írtózom a melegtől. Fagyott erdőkről álmodom, mozdulatlan világokról miket hó fed. Jeges ágakon megcsillanó fekete fényről. Évezredes nyugalomról. Üveggé fagyott fűszálak közt éneklő kósza szélről. Fehér csendről.

Vaczak Hotel 1 rész.

Ezen történetek kifejezetten fiktív történetek a hotel nem létezik...sosem létezett, és nem is fog sosem. Minden egyezés kizárólag a véletlen műve! 3:18 Éjjel Az elmegyógyintézet (vagyis a Hotel) ilyentájt csendes..... a bentlakók még valamelyik diszkóban hallgatják az épp friss idei slágert (amit már hatodik éve játszanak mifelénk) és testük koordinálatlan rángatózásával adják át magukat a révületnek. Csendes óra....ebben a csendes órában két dolog történik....Ramón akiről már szót ejtettünk az előző  részben, csendesen elszunnyad a székén, ami alig észrevehető dolog eltekintve attól hogyha feje hátrabicsaklik száját irreális méretűre tátja és olyan hangok törnek föl belőle amit a harmadik szintig sztereóban, a fölött minimum egy túlterhelt sokol rádió recsegő hangján lehet hallani. Indiai recepciós kollégám, nevezzük Michaelnek sokkal sajátosabb módját választja esti pihenésének.... Általában egy angol újság fölött indul a dolog amit hangosan olvas magának...mikor elkezd fára

Vaczak Hotel

Ezen történetek kifejezetten fiktív történetek a hotel nem létezik...sosem létezett, és nem is fog sosem. Minden egyezés kizárólag a véletlen műve! Ez a hotel egész évben nyitva van, míg a faluban szinte az összes bezár télen. Az ember azt gondolná, valami isteni szerencse, hogy a hotel mindig dugig van, pedig istennek ehhez semmi köze. A képlet egyszerű. Míg más hotelek válogatnak a kliensek közül, ergo azért nem kaphat  mindenki szobát addig ez a hotel megelégszik azzal, hogy a vendég valamilyen szinten felismerhetően az emberi fajhoz tartozzon...vagy legalábbis hasonlítson rá. Így a hotel leginkább olyan mint egy változó diliház átutazó elmebetegeknek. Persze a rendet azért fel kell tartani (vagyis a látszatát), így kerültem a képbe pár hasonlóan szerencsétlen emberrel. Mi vagyunk azok akik a legproblémásabb időszakban tartunk rendet, éjjel. Mi vagyunk akik szabad kezet kaptak, ha arról van szó hogy valakit ki kell hajítani a Hotelből. Mi vagyunk akiket a normális dolgozók s

A kikötő.

Vannak olyan emlékek amiket átélésük pillanatában a pokolba kívánunk majd amikor pár év elteltével visszaidézzük nosztalgikus érzés rohan meg bennünket....nem írtam még le sosem ennek a képnek a történetét, most megteszem. A cég akinek dolgoztam úgy döntött hogy negyven kilométerre lakhelyemtől egy kikötőben kell dolgoznom. Van ott egy kikötői felügyelő neki kell segítenem. Miért is ne? -gondoltam...megismerkedem egy tengerésszel és a portáján majd sztorizgatunk egész éjjel.... Persze főnököm azt elfelejtette közölni hogy nem tehetem be a lábam a helyiségébe így egész éjjelt a mólón sétikálva tölthetem el .... Nagyobb térképre váltás Január itt sem meleg és én nem készültem arra hogy szabadban kell rostokolnom főképp nem egy kikötőben ahol folyamatos a erős nyírkos tengeri szél. Beülhetek az autómba melegedni ha gondolom - szólt a matróz (akivel a későbbiekben összebarátkoztam) Az autómba....az én autóm a mai napig egy fehér kettes golf jelenleg 22 éves. Szeretem....pöccre in