Ugrás a fő tartalomra

Mobil.

Lassan egy hónapja is van neki hogy nem kapcsoltam be a mobilomat és észrevettem pár dolgot amit érdemes megjegyezni...
Sokkal nyugodtabb vagyok. Nincs késztetésem hogy megnézzem kerestek e vagy kaptam e üzenetet. Nem érdekel.
Összeszedtem érveket ellenérveket.
Havonta fixen kiemelnek a zsebemből egy adott összeget, de az évek alatt én megrendelést egyszer sem kaptam mobilon ergo nekem bevételt nem hoz. Barátaim interneten érnek el felhívni szinte sosem szokott senki, és én sem igen telefonálok senkinek. A szolgáltatások java részére semmi szükségem valójában.
Nem vagyok fontos ember bár ezt a mobilos cégek szeretik elhitetni, az én esetemben ez nem így van.
Igen van benne kamera de az a legjobb esetben is szarnak nevezhető kamerának nem.
Éjjel órákon át gondolkoztam rajta, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem kapcsolom be többet.
Semmivel sem lett jobb az életem tőle, és élvezem hogy nem kell figyelnem rá, és hogy bármit csinálok is nem tudnak megzavarni benne.



Nem mondom hogy bárkinek követnie kellene ezt a példát bizonyára vannak emberek akik nem tehetik meg (bár fura egy szabadság ha még a mobilt sem kapcsolhatja valaki ki).
Én örülök hogy megtehetem.
Örülök hogy nem vagyok fontosember.
Örülök hogy nem kell állandóan elérhetőnek lennem.
Rohadjak meg jó érzés.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Hazugságok tengere...

Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok...
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból...szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni... Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár...a pofád maximum...
Na jó...kikiabáltam magam...kezdjük az elején...
Figyelj...elárulok egy titkot...nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned...összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt...zokoghatsz, fájha…

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....