Ugrás a fő tartalomra

Az optikák svájci bicskája. Samyang 50/1,4

Mint sokan tudják késgyűjtő vagyok. Van rengeteg szebbnél szebb darab a fiókomban és természetesen van svájci bicskám is. Nekem a svájci bicska kicsit olyan mint Ken baba levetkőztetve.  tudjátok...a Barbie pasija! Széles százfogas mosoly, kockás has, ragyogó kék szem, csak épp a gatyájában nincs semmi :)
Na pontosan ezt gondoltam az ötvenes optikákról, ezért nem is nagyon siettem vele hogy leteszteljem. Gyakorlatilag szerintem nehéz lenne olyan unalmas objektívet gyártani mint a fix ötvenes...ennél más csak az lehet nehezebb, hogy találjunk olyan unalmas embert akit érdekel :) Na de mindegy gondoltam megnézem mit művel és meglátjuk...hiszen ez szinte majdnem mindenre jó! Hát akkor vigyül el erdőbe sétálni :)
Sokat beszéltem arról hogy erőben tág rekesszel dolgozni nagyon jó dolog hisz az emberi szem sem lát mident élesnek ezért kevésbé idegen egy olyan kép ahol kiemelt részek mellett vannak elmosott rejtett részek is. Az első kattintás után igazából kiszakadt belőlem egy - Helló édes! mert igencsak tetszett amit a gépen láttam....



Ha hiszitek ha nem még virágokat is fotóztam vele (oké egy pillangót is de ez csak legenda!)  és minden esetben gyönyörű bokeh tenger volt a jutalmam a háttérben. Könnyű járású, könnyen lehet élességet állítani rajta és igazából tényleg az a mindenre jó fajta....voltam olyan galád hogy fordítva is megnéztem mit rajzol és mi mást mint csodálatos makro képeket lehet vele készíteni....mivel a rekesz manuálisan állíható így könnyen szabályozható a bejutó fény mélyélesség stb fordított optika esetében is. Kezdem megszokni hogy bármilyen Samyang objektívet hozok el a végeredmény mindig egy végtelenül profi, letisztult termék, ami mindig tartogat meglepetéseket.
Természetjárás után persze ismét szóltam leánykámnak hogy ugyan álljon már meg egy pár pillanatra hogy lássuk mit rajzol a cucc közelről...



-Papa lányokat nem fotózunk alulról és én hercegnő vagyok és az igazából lány! -oktatott ki emmácska :)



Egy szó mint száz aki nem ragaszkodik a nagylátószöghöz, (én igen) annak nem gyenge társa lehet egy ilyen ötvenes üveg...igazából szinte minden kivitelezhető vele és mindez a megszokott Samyang minőségben ami pedig igyencsak a felső polcon helyezkedik el már...
Ha én választanék optikát magamnak, nekem az ötvenes lenne az utolsó abban az értelemben hogy elsőnek a 14-es kellene, utána egy 24-es, utána egy 50 és ezzel tele is lenne a polcom.
Mivel nem tudok mindenkivel külön beszélni itt írom le hogy Nem, nem kaptam semmilyen optikát ingyen, nem kaptam pénzt a tesztekért, az objektívek 2-3 napot töltöttek nálam. Megkértek hogy próbáljam ki, kipróbáltam, és amit leírtam az az én tapasztalatom, az én véleményem. Jelenleg ott tartok, hogy amit eddig próbáltam az magasan felette van az általam használt optikáknak minden tekintetben. Az objektívról bővebben itt olvashattok.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget