Ugrás a fő tartalomra

Samyang 20/1,8 teszt, csak őszintén kiadás....

Sziasztok! Tesztelésre kaptam a Leitz Hungáriától egy Samyang 20/1,8-as optikát.
Általában így kezdődnek a tesztek...mármint azok amiknek a negyedik sorától kettesével olvasom a sorokat, majd harminc másodperc szenvedés után a végéhez lapozok hogy basszus foglald már össze milyen a cucc, mert az agyam leáll a technikai paraméterektől meg a részletektől....
Sajnálom én rossz tesztolvasó vagyok....katasztrofális hogy mennyire nem érdekel a 0,5655 tizedes vertikális torzítás kihatása a függőlegesen futó vonalakra könyörgöm nem zebrát akarok én fotózni! Engem egy valami érdekel! Adjátok a kezembe had próbáljam ki mire tudom használni, a technokrata magömlést meg hagyjuk a műszerészekre én fotós vagyok könyörgöm....
Tudom sokan felhördültök most, hogy ez milyen bunkó apám!
Igen igazatok van...engem nettó az érdekel, hogy mennyiben segíti a munkámat az adott termék és mit tudok kihozni belőle. Tehát minden felesleges cicoma nélkül a nyers valóság.



Na akkor nézzük...a Samyang 200/1,8 nekem kicsit olyan se hús se hal kategória. Na nem kell félreérteni. Tökéletes! Olyan gyönyörűt rajzol hogy még a fényképezőgép kijelzőjén is bőven látszik nem kispályás...AS verziót kaptam tehát gyakorlatilag nyugodtan elfelejthetem a kromatikus aberrációt és ez így is van.
Ezt az optikát bizony közeli dolgok fotózására teremtették!
20cm és 1 méter között gyakorlatilag majd egy teljes fordulatot kell tekerni így az élességállítás messze a legkönnyebb ezen az addig teszteltek közül. Feltett szándékom volt hogy keresek hibát, és hogy pártatlanságomat igazoljam rendeztem pár tanítványommal egy kis összejövetelt hogy próbálják ők is ki, és hát sajnos ők sem találtak benne hibát max mikor megtudták az árát kérdezték nincs e nyitva vasárnap a bolt...
Az egyetlen bajom vele az, hogy beleszerettem a 14-esbe...abban érzek valami olyan apró pluszt ami látható a fotók hangulatán is.
El is határoztam magam hogy ezzel is portézni fogok és megpróbálok amolyan Balassásan beteg képeket hozni. Jó modell volt erre Zólyomi Zsolt barátom akinek a sármját szerettem volna elhozni és erre a Samyang kontrasztos, végtelenül éles képe tökéletesen megoldás volt. Na persze kissebb sziszifuszi munka volt mire rávettem hogy végre ne mosolyogjon :)



Miután láttam hogy leglább annyira részletgazdag mint a többi eddig tesztelt Samyang optika belecsaptam a lecsóba és tettem egy újabb lépést ezeknek az optikáknak a képzelt határterületei felé. Azért képzelt mert eddig nem találtam meg azt a határt amit ne tudtam volna megcsinálni velük.



Igen tudom hogy nem látszik a szeme...és imádom :) A Samyang itt is hibátlanul hozta a megszokott magas szinvonalat. Marad a cukiufotó gondoltam úgyhogy leragadoztam a kertben szórakozó fiamat egy pár kattintás erejére...



Részletgazdag és gyönyörű bokeht generáló optika a huszas Samyang így aztán megint ott tartunk hogy meg kell jegyeznem nem találtam negatívumot. Illetve egyet! Ezt is vissza kell vinnem! Ha a portréidhoz szeretnél egy nagylátót akkor a Samyangnál jobb ár érték arányt aligha találhatsz...de ne hidd el nekem...menj be tedd fel a gépedre és próbáld ki! Köszönöm a Leitz Hungáriának hogy kicsit játszhattam vele!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget