Ugrás a fő tartalomra

A drog amit én használok, de ti is élvezitek.

Kevés olyan dolog van amivel könnyebben és hatásosabban lehetne stimulálni az ember gondolatait, érzelmeit, teljes hangulatát mint az illatok. Ez így leírva talán negédesen, túlzóan hangzik mindaddig, míg egyszer úgy nem jársz mint én Barcelonában egy niche parfümériában. Gyorsan tegyük helyre mi is az a niche parfüméria...vannak ugyebár a tömegek által kedvelt márkák mint a Dior, Armani, Fahrenheit, Kenzo stb stb.... Ezek addig érdekesek míg egyszer be nem keveredsz egy niche, azaz művészi illatokat gyártó parümőrők galériájába akik nem reklámra költenek, hanem alapanyagokra. Mikor ez megtörténik, akkor a mainstream parfümök olyanok lesznek mint az öblítőszerek, és kinyílik egy teljesen új világ.
No de térjünk is vissza hogyan jártam én Barcelonában.
Hosszas beszélgetés után az ottani srác egy poharat tartott felém, hogy szagoljak bele mert szerinte ez nekem tetszeni fog. Mikor beleszagoltam két dolog történt amit nem tudtam teljes kontrol alatt tartani...felnevettem (meg nem tudom mondani miért) és le kellett ülnöm mert hirtelen annyi minden bukkant fel képek formályában amit már teljesen eltemettem magamban, hogy nem bírtam a súlyukkal. Kérdeztem a pontos összetételt hogy mi az a hűvös selymes illat amit érzek benne és miért rántotta elő a teljes gyerekkoromat? A Parfüm a Montale Black Oud volt....Mikor sorolta a hozzáadott illatokat azonnal rácsaptam a rózsára. Volt egy rózsabokrunk amit nagyon szerettem, és mindig a tövében játszottam....így a rózsa illata olyan erővel hatott rám hogy azt hiszem ez volt az első szerelem a niche parfümök irányába.
Nekem az illatok képekként jelennek meg. Szét tudom bontani őket valamilyen szinten, de nem alapanyagokra hanem érzelmekre, helyszínekre, színekre. Természetesen nem mint egy parfümőr, mert az egy számomra teljesen felfoghatatlan szintje ennek az érzékelésnek. Érzelmeim alapján döntök egy egy parfüm mellett de nagyon nehezen választottam mást mint Montale-t, mert neki igazán eltalált illatai vannak. Egy illatcsoport van amit kerülök az a citrusos illatok....a hátamon feláll a szőr tőle, viszont erősen vonzódom a nehéz karcos illatokhoz.  A mósusz az szerelem nálam. Az oud musk  egy tökéletes kombináció...mikor azt szeretném hogy figyeljenek rám mindig ezt használom. Ez az amit a legtöbben megkérdeznek hogy micsoda.
Nőkre nagyon intenzív hatása van úgyhogy csak óvatosan srácok :) Mikor ki mertem lépni Montale úr köreiből tallkoztam a Bois d'Ascese illatával Naomi Goodsir remekművével....nehéz szavakba foglalni ezt az illatot mert nagyon különleges...nekem a legjelentősebb pontja az égetett boróka, és a dohánylevelek illata. Ebből még csak mintám van, még csak próbálgatom de sajnos hibátlanul működik a bőrömön így ő lesz a következő...
Utolsó alkalommal mikor ilyen helyen jártam megszagoltam Laurent Mazzone Black aoud parfümjét ami zuhanás volt....mély hűvös sötét helyre. Nekem egy hűvös sötét mélykék táj jelent meg a szemeim előtt...mozdulatlan csend. Annyit tudtam kinyögni hogy ez tökéletes. Na jó majdnem, de nagyon közel van hozzá....az ámbra kis melegséget ad hozzá de hamar lecseng és marad a csend, a tökéletes pillanat. Nem kellett sokat vacilálnom rajta mert egy kedves barátomtól ezt kaptam karácsonyra. Vannak illatok amiktől hideg vizes köveket látok mikor belélegzem, van hogy ázott rothadó faleveleket egy őszi erdőben, előfordul hogy fekete földet, vagy sivatai homokot érzek benne...lehet hogy csak hülye vagyok de nekem rengeteg fotómat illatok teremtették...nálam ez legalább annyira szerves része az alkotásnak mint a megfelelő zene kiválasztása. Nincs annál kiámbrándítóbb mint mikor egy gyönyörű nővel beszélgetsz és ápolatlan illata van. Ne értsetek félre egy sima babaszappannak is remek illata lehet de mindenképp jobb mint a savanyú többnapos verejték illata. Én nőkön a hűvös hideg fehérvirág illatokat szeretem nagyon taszítanak a vattacukor, gyümölcs kombók és a könnyű illatok...szeretem ha egy női parfümben van ámbra...testet ad neki. Na persze magammal gondban vagyok...szegény Zólyomi Zsoltot már molesztálom egy ideje, hogy megtaláljuk a tökéletes illatot...legalábbis nekem, de ez az én esetemben nagyon nehéz feladat...őszintén ...el tudjátok képzelni a Zsoltot meg engem egy szobában akárcsak? Elmagyarázom. Ő egy talpig úriember, végtelenül kedves, minden apró részletre odafigyelő, a ruháján soha egy oda nem illő porszemet nem láttam.
Namost akik ismernek picit azok tudják hogy nekem mindig lyukas a pólóm, kitérdelt a nadrágom, borostás vagyok (jó szakállas) és nyers mint egy kikötői rakodómunkás. Érdekes látvány lehetünk együtt. Igazából pont ezért nehéz nekem megtalálni azt a bizonyos illatot.
Legyen karcos. Legyen benne dohány, mósusz, akár kis aoud de ha ámbra kerül bele az sem gond. Legyen testes nehéz illat, de semmiképp sem egy üzletember illata. Olyan legyen mint egy szecessziós fejsze. Mint egy kalapács aminek gyönyörű harang hangja van. Nem tudom másképp leírni azt a hasadást ami engem jellemez leginkább. Igazából végtelenül élvezem ezt az utat az illatok közt és rengeteg inspirációt ad...pont ezért szeretném Zsoltot az előadók közt tudni a BWS-ben...teljesen új világot mutathat nektek. Ne gondoljátok hogy az illatok csak a parfümöket jelentik, hisz az esőnek is csodálatos illata van, a frissen öntözött termőföldnek is, én szeretem érezni a földeken a szerves trágya illatát, a friss brokkoli illatát, az eukaliptuszt ahogy keveredik a sós tengeri levegővel, a friss marhahús illatát. Rengeteg illat van ami inspirál, feltölt, vagy épp elkedvtelenít. Tudatosan használni ezeket kincs. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget