A csendes hét szervezésével kapcsolatban rengeteg kétségem volt egy dolgot illetően.
Tegyük fel, persze csak fikció, valós szereplők nélkül, hogy találkozom azzal az eberrel aki a csendes héten a vezetőtök lenne...vezető meditációban, lelki gyakorlatokban stb.
Palotájába belépve minden vallás szereplője, istene, prófétája jelen van...mosolyog ganésa, halkan kattognak a kaballista szimbólumok, az afrikai szobornak testartása farönkre emlékeztet, krisna fuvolázik, mandalák zavarják szemem, sziddhárta csendben ücsörög, míg jézus fáradtan pihen a kereszten.
Nehezen fogom vissza grimaszom szinpadias megjelenése láttán...
Leülünk beszélgetni...mesél mindenről...energiákról, aurákról, asztrál utazásokról,...ja bocs beleásítottam?
Míg beszél folyamatosan a szemébe nézek és békésen rágózom
Rámnéz....
-Te nem hiszel nekem -mondja mosolyogva
-Persze hogy nem- felelek... de nem is ez a lényeg....a részletek érdekelnek...az anyagiak...üzletet kötni jöttem...
Testartása azonnal megváltozik hangja tisztább lessz.
-Hogyne! Akkor számoljunk! -vágja rá és máris pörög a film mi, mennyi, hol, stb
Nem bírom ki egy kis mosoly nélkül nyugtázni hogy milyen könnyen besétált és magára zárta a csapdámat.
Az emberekből darabok lesznek, a szent dolgokból ráfordított idő, a lótuszvirágillatból egy penészes pénztárca fáradt illata.
Hazatérve feleségem kérdi hogy ment....
-Ahogy vártam...kamu az egész...felelem.
-Nem hiszem hogy a teremtőnek tetszik hogy ilyen varázslókat akarsz az embereknek hívni...
-Az még csak egy dolog de nekem sem tetszik...
Később mikor ültem a tóparton a hegyekben és körbeölelt az a csend és időtlenség rájöttem hogy itt egy guru, varázsló, stb csak zavarna...egyszerűen minden adott hogy egész legyek és minden több csak elvenne belőle.
Az elcsendesedéshez elég a béke amit a hely ad...a fejlődéshez elég egy jó csapat, pár ember akik egyszerre vannak jelen, együtt élik át...minden más csak hókuszpókusz ami eltereli a figyelmeteket.
Egyetlen embert fogok hívni hogy ha valakinek mégis lenne olyan kérdése amit nem tudunk feloldani, és az az egy valaki egy fiatal református lelkész lesz.
Azt akarom hogy ez az egy hét fotózással egybekötött elcsendesedés valóban hozzon valami újat.
Új gondolatokat, megváltozott perspektívát, egy olyan hetet amikor eltávolodsz a világtól és közelebb kerülsz önmagadhoz...ehhez leginkább önmagad tükrére van szükség. Az a csapat aki ezen részt vesz nem fog többet eltávolodni egymástól...szoros barátságok fognak kötődni, erős szövetségek...
A mókuskerékből kiszakítva sosem fogod többet ugyanolyannak látni a dolgokat mint előtte...minden meg fog változni...tudom...emlékszem még rá milyen volt.
Az időponton változtattam.
Január 8-15 között lesz az ecsendesedés, az ünnepek után.
Megjegyzések